Hogyan ette meg a nyugdíjas kisgömbőc az egészségügyet?

„Valamikor az ősi időkben a nyugdíj- és egészségbiztosítás ugyanannak a társadalombiztosítási kasszának voltak két fejezete. Ha belegondolunk, van ennek ésszerű oka: az embernek már csak olyan a biológiaja, hogy aktív korában egészséges, dolgozik, járulékot fizet, aztán amikor megöregszik beteges lesz, nem tud annyira dolgozni és járulékot fizetni, viszont egyre inkább igénybe veszi az egészségügyi ellátásokat illetve nyugdijra, vagy más támogatásra is rászorul egy idő után. Az eü-ben a legdrágább a nem halálos, de gyógyíthatatlan betegségek sokszor évtizedekig történő kezelése, pl művesekezelés, cukorbetegség, magas vérnyomás, gyógyszerrel karbantartható szívbetegségek.

Vannak persze kivételek, hiszen a húszéves ifjúdolgozó is el-elmegy az orvoshoz, de ha belegondolunk, a költséges kiadások (műtétek, rendszeres gyógyszer, kórházi ellátások stb.) mégiscsak az idősebb korra jellemzőek; és persze (mielőtt a nyuggerhorda felhördülne hogy miért is kívánjuk »mi« hogy ők »dögöljenek meg« ill. »tajgetosz«, »ill. nyuggerholokauszt«), jelezném nincs is ezzel semmi baj, ez így van rendjén; sőt kifejezetten ehhez a realitáshoz kell bizony igazítani a társadalombiztosítást, hiszen mi emberek már csak ilyenek vagyunk, biológiailag.

A fentiek fényében tekintsük át az elmúlt tizenöt év néhány adatát hogyan is alakult ez a két kassza, a korrekt összehasonlíthatóság kedvéért az egészségbiztosításhoz értve mindent ami egészségügy (ez az első két időpontban megegyezik a »hivatalos« egészségbiztosítási kassza kiadási oldalával) de ide nem értve a rokkantnyugdíjakat, a nyugdíjkasszához pedig értve a mindenféle rendű-rangú nyugdíjakat. Az egészségkasszának tehát az egészségről kell szólni és nem az örökjárulékokról.

Év    Nyugdíjak (mrd) egészségügy(mrd) arány %
1998     786             595            57:43
2006    2108             1691           55:45
2013    3480             1455           71:29

Ha valaki ellenőrizni kívánja, akkor az első két sor számai megegyeznek az egyes költségvetési törvényekben foglalt kassza kiadási oldallal, az utolsó sor tartalmazza a nyugdbizt alap kiadási oldalát (2.847 mrd), az egbiztben elrejtett rokkantnyugdíjakat (349 mrd) és a szocpolban elrejtett korhatár előtti ellátásokat (87+197=284 mrd), értelemszerűen az egészségügy 2013-as adata nem tartalmazza a költségvetés által oda telepített rokkantnyugdíjakat; így lehetnek az egyes évek adatai egymással összehasonlíthatóak.

A számsorokból az látszik, hogy a '90-es években körülbelül 2006-ig a nyugdíj- és az egészségbiztosítási kassza hasonló nagyságrendű volt, majd a nyugdíjkassza másfélszeresére nőtt míg az egészségügyi kassza nominálértéken is csökkent.

Mi is történhetett 2006 körül, ill. azt követően?
A szóbanforgó kasszák fedezete nagyobbrészt a dolgozói és munkáltatói járulék (melyek összességében mára a világ egyik legnagyobbjává nőtte ki magát), kisebbrészt a költségvetés más fejezetei, vagy deklarált hiány, értsd a járulékfizetők megkárosítása ill. hitel az unokák kontójára. Alapvetően azonban mégiscsak a járuléknak kellene lennie a forrásnak.

Nézzük meg a járulékok mértékét a szóbanforgó időszakokban, akárhogy is neveződik az a járulék (2013-ban pld. szociális hozzájárulási adó), egy átlagos (volt) magánnyugdíjpénztár tag járulékfizető számára:
Év      nyugdíjjárulék %     egészségbiztosítási járulék %
2006     18,5%                   15%
2007     21,5%                   15%
2008     25,5%                   12%
2009     25,5%                   11%
2010     25,5%                    8%
2011     34%                      8%
2012     34%                     10%
2013     37%                      7%
forrás:
http://www.nav.gov.hu/nav/ado/jarulek...
valamint 2011. evi CLXXXVIII tv 55§3, 2012. evi CCIV tv 52§

Jól látható, hogy 2006-tól 2013-ig a Gyurcsányorbán nyuggerszocialista kormányok töretlenül, pártállásra tekintet nélkül simán beáldozták az egészségügyet a nyugdíjemelések oltárán, az egészségbiztosítási járulékot fokozatosan (apránként, nem feltűnő módon) a nyugdíjjárulékok javára csökkentgetve, ennek eredményét az egészségügy tekintetében (nominálértéken (!) 7 év alatt csökkenés történt), ennek áldásait tapasztalhatja mindenki aki az egészségügy környékén előfordul, a nyugdíjak tekintetében pedig az eredmény a 2006 évi 69 ezres átlagnyugdíj 105 ezer forintra emelkedése.”