Ft
Ft
18°C
8°C
Ft
Ft
18°C
8°C
09. 27.
szombat
Legolvasottabb témák
Orbán Viktor
migráció
energiaválság
orosz-ukrán háború

Akták

AKTA
Háború Ukrajnában
AKTA
Választás 2024
AKTA
Háború Izraelben
AKTA
Lengyel választás
AKTA
Egymillió Találkozás Napja
AKTA
Foci Eb 2024
AKTA
Olimpia 2024
AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024
AKTA
Árvíz 2024
AKTA
Magyar Péter botrányai
AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025
AKTA
Pénzügyi beszámolók
AKTA
Tusványos 2025
Előfizetés
Szerzőink Feliratkozás hírlevélre
09. 27.
szombat
Hírek
Vélemények
Hetilap
Földi Bence Európa belföld szélsőjobb külföld jobboldal radikalizmus EU

Mennyire kell aggódni a széljobb miatt?

2013. október 21. 17:25

Néhány európai választási eredmény kapcsán a mérsékelt jobboldalon is – mind itthon, mind külföldön – egyre több az aggódó hang a szélsőjobboldali előretörés kapcsán.

2013. október 21. 17:25
Földi Bence
Régóta retteg a baloldal a széljobbtól, ám most néhány európai választási eredmény után a mérsékelt jobboldalon is – mind itthon, mind külföldön – egyre több az aggódó hang a szélsőjobboldali előretörés kapcsán.

A hazai sajtóban nemrégiben Ablonczy Bálint a Heti Válaszban, Fekete Balázs pedig a Mos Maiorumon taglalta a témát: erősödik a szélsőjobb Európa több államában is – olyannyira, hogy akár át is vehetik majd a hatalmat bizonyos országokban. „Úgy tűnik, az európai politikai elit válaszúthoz érkezett – különösen döntő lesz ebből a szempontból a jövő évi európai parlamenti választás –, mert tisztán látszik, hogy ha a jelenlegi folyamatok folytatódnak, az már a bevett politikai pártok hatalmi helyzetét veszélyezteti” – írja Fekete. Alapvetően pesszimista az emberképem, de nem vagyok ennyire borúlátó, és ennek három oka van.

Egyrészt az közkeletű magyarázatok szerint a radikális pártok akkor képesek megerősödni, ha tartósan fennáll egyfajta válsághelyzet, vagy ha ezt követően nem az elvárt ütemben indul meg a fejlődés. Nyugat-Európa ebből a szempontból nem áll olyan rosszul, s bár a 2008 végi gazdasági válság még mindig nem oldódott meg véglegesen, a kilátások Nyugaton nem tűnnek olyan negatívnak.

Másrészt a nyugat-európai radikálisok programjainak egyik legfontosabb sarokköve a bevándorlás kérdése. S bár vannak olyan nyugati országok, ahol nincs is esélye a bevándorlás témáján keresztül megerősödnie egy szélsőséges pártnak, mindenfelé élnek olyan emberek, akik nyitottak az idegenellenességre. A bevándorlás kérdése pedig napról-napra egyre égetőbb a legtöbb nyugat-európai állam számára – a probléma nagyságának megértéséhez elég, ha csak néhány statisztikára rápillantunk.

A fokozódó bevándorlás és az ebből eredő, növekvő idegenellenesség miatt a mainstream politikai pártok is elkezdenek foglalkozni a kérdéssel. Egyrészt azért, mert egy mindennapokat is érintő problémával találják szembe magukat, másrészt azért, mert ennek révén szavazatokat lehet szerezni. „Vagy megtanulnak az európai nagy pártok újra politizálni – a kifejezés klasszikus értelmében: a közösség ügyeivel foglalkozni és azokra ténylegesen válaszokat keresni –, vagy szembe kell nézniük a politikai mező számukra több szempontból is végzetes átrendeződésével” – írja Fekete Balázs. A bevett pártoknak rá kellene tenyerelniük a szélsőségesek témáira? Ha a mainstream pártok elcsaklizzák az idegenellenességet mint kampánytémát a radikálisoktól, akkor a nyugat-európai szélsőségesek elől elszívják a levegőt, kereshetnek maguknak új témákat, ha tudnak.

Orbán Viktornak igaza van abban, hogy a radikális szavazói bázis alapvetően véges (Londonban elmondta, hogy ez Magyarországon régóta 16% körül mozog) – hozzátéve, hogy válsághelyzetekben azért ez nőhet, de nem a végtelenségig. Éppen ezért általános az a tendencia, hogy a politika egyik alaptörvénye miatt (a cél a hatalom megszerzése, e célból egyre több választó magunkhoz édesgetése) a radikális pártok fokozatosan kezdenek „mainstreamesedni”, elmozdulni a politikai centrum irányába. A Jobbik esetében erre a tendenciára mutat rá Ablonczy Bálint egy korábbi HV-cikkében. Külföldi példaként lehetne említeni a francia jobboldali szavazókat elcsábító Nemzeti Frontot, vagy a brit konzervatív szavazókra hajtó UKIP-et is. Amint ez a folyamat az adott pártoknál megindul, újra lehet őket definiálni, hogy vajon továbbra is szélsőségesek-e?

A szélsőjobboldali pártok tartós megerősödésétől nem kellene tartani Nyugat-Európában, hiszen témáikat egyrészt felkarolhatják és keretek között tarthatják a mainstream pártok, másrészt szavazóbázisuk sem igazán bővíthető – főleg akkor nem, ha véget ér (vagy mérséklődik) a gazdasági válság. Nincs itt az ideje a harangok félreverésének. 

Összesen 74 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kukagyerek
2013. október 22. 09:39
"..hiszen témáikat egyrészt felkarolhatják és keretek között tarthatják a mainstream pártok,.." Ezt csinálja az álságos fidesz is. Lenyúlja a jobbik kezdeményezéseit (programját) - amit előbb szélsőségesnek titulált és elutasított - majd előáll vele mint sajátjával. Persze csak a duma szintjéig mert a megvalósítás elmarad, vagyis ahogy a cikkíró fogalmaz "keretek között tarthatják". A birkák meg beszopják a "demokratikus" cselt.
Válasz erre
0
1
berzsian56
2013. október 22. 07:55
A szélsőjobb miatt nem kell sokat aggódni, elég csak reggel, délben , este. Bele kell verni a fejekbe az antiszemitizmus veszélyét, különben a kutya sem foglalkozna velük. Különben miből élne a baloldal, ha nincs más programja, mint a félelemkeltés. Az elmúlt huszonöt év legnagyobb szélsősége az az SZDSZ volt , ami darabjaira hullot, de a mocsok amit maga után hagyott tovább él.
Válasz erre
1
0
Messire
2013. október 21. 23:00
A mi széljobbunk a szélbal. Ha egyszer elmesélik, ki fizette a Jobbik EP-kampányát, akkor meglátjuk.
Válasz erre
3
0
Senye Péter
2013. október 21. 21:34
A szélsőjobb a láz, a szélső-liberalizmus a vírus.
Válasz erre
2
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!