Magánokirat-hamisítás gyanúja miatt az Egri Járási Ügyészséghez továbbította a Bükki Nemzeti Park által kezelt állami földek hasznosításának ügyét a Fővárosi Főügyészség. Harangozó Gábor és Szabó Rebeka az eredmények megsemmisítését és új földpályázati rendszer kidolgozását sürgette.
A Fővárosi Főügyészség magánokirat-hamisítás gyanúja miatt az Egri Járási Ügyészséghez továbbította a Bükki Nemzeti Park által kezelt állami földek hasznosításának ügyét – közölte Harangozó Gábor MSZP-s politikus. A feljelentésük nyomán indult ügyészségi vizsgálat megállapította, hogy a borsodi mezőségi földekre kiírt pályázatok értékelését nem a jogosultak, a nemzeti park szakemberei, hanem egy ügyvéd végezte el – ismertette a szocialista képviselő Szabó Rebekával, az Együtt-PM szakpolitikusával közösen tartott sajtótájékoztatón. Mindketten az eredmények megsemmisítését és új földpályázati rendszer kidolgozását sürgették. Harangozó Gábor szerint már nemcsak az ellenzék, hanem az ügyészség álláspontja is az, hogy a földbérlet-pályázati rendszer visszaélésekre ad lehetőséget. Az ügyészség ugyanakkor nem találta megalapozottnak a hivatali visszaélés gyanúját, így az emiatt indított eljárást megszüntette, mondván: sem az eljáró ügyvéd, sem a nemzeti park igazgatója nem minősül hivatalos személynek.
Az MSZP-s képviselő az ügy részleteit az ügyészségi határozat alapján idézte fel. Elmondta, 2011 őszén több, később nyertes pályázó, valamint Tállai András belügyi államtitkár és Mengyi Roland, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés fideszes elnöke is rosszallását fejezte ki a nemzeti park földhasznosítási pályázatával kapcsolatban. A pályázati határidő lejártakor Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter bizalomvesztés címén felmentette a nemzeti park igazgatóját, Szabó Csaba miniszteri biztos pedig a pályázat visszavonására utasított. Ezután a nemzeti park a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) közreműködésével és pályázati rendszerének mintájára új pályázatot dolgozott ki, amelyben a teljes pontszám csaknem 50 százalékát szubjektív szempontok alapján oszthatták ki – ismertette Harangozó Gábor.
Beszámolója szerint az újra kiírt pályázat elbírálásához meghívtak három, azonos budapesti címen működő ügyvédi irodát. Az ügyészség megállapította, hogy ez színlelt pályázati eljárás volt, a győztest előre kiválasztották – közölte, megjegyezve: a pályázatokat a kiválasztott ügyvéd értékelte, rangsorolta és adta át a hivatalos bírálóknak, akik a valótlan tartalmú jegyzőkönyveket – mivel nem vettek részt az értékelésben – nem írták alá. Az ügyészség szerint megállapítható, hogy a tanúvallomások alapján az első pályázat visszavonásáért lobbizó személyek a második körben sikeresen pályáztak – mondta Harangozó Gábor. Az ügyészség megállapította – folytatta az MSZP-s politikus –, hogy különböző pályázók azonos gazdasági tervre eltérő pontszámot kaptak, az értékelés önkényes volt és visszaélés is történt. Nem állapította meg azonban Szabó Csaba miniszteri biztos felelősségét, amiért új pályázat kiírására utasította a nemzeti parkot.
Szabó Rebeka, az Együtt-PM szakpolitikusa kiemelte, hogy a borsodi mezőségi földpályázaton a legnagyobb területet – 496 hektárt – Kanyok Attila fideszes önkormányzati képviselő nyerte, a második legtöbbet egy olyan kft., amely tulajdonosának felesége rokoni kapcsolatban áll Tállai András feleségével. A harmadik legtöbb földet – 400 hektárt – pedig egy olyan társaság, amelynek vezetője Tállai Andrással közösen elnökli a mezőkövesdi sportegyesületet. Szabó Rebeka hozzátette: az ügyészségi iratokból kiderül, hogy az államtitkárral együtt mindannyian szót emeltek az első pályázat ellen és az új pályázat kiírása mellett. Szavai szerint ez az eset megmutatja az állami földbérlet-pályázati rendszer igazságtalanságát, befolyásolhatóságát. Ezért a konkrét pályázati eredmények megsemmisítésére és a jelenleg is folyamatban lévő pályázatok felülvizsgálatára szólította fel a földalapkezelőt és a szakminisztériumot, megemlítve: a szóban forgó ügyvédi iroda több másik pályázat esetében is eljárt.
Harangozó Gábor kérdésre válaszolva bírálta, hogy az ügyészség hivatali visszaélés helyett csak magánokirat-hamisítás ügyében folytatja a vizsgálatot. Szerinte az általa ismertetett iratokból kiderül, hogy az eljáró ügyész tisztességes munkát végzett, „megírta, hogy mi történt”, de a „Polt Péter vezette ügyészség nem meri a politikusok felelősségét kimondani”.
Tüdőlövést kapott a Tisza kampánya a megszorító csomag kiszivárgásával, és már a Medián is a Fidesz erősödését mutatja. A Mestertervben G. Fodor Gábor és Mráz Ágoston Sámuel elemzik az őszt.
A Mandiner megkeresésére Komjáthi Imre reagált.
„A választók memóriájába beégett a 2010 előtti időszak, így a többség nem dől be még egyszer ugyanannak a hazugságnak” – hangsúlyozta Deák Dániel.
Még mindig fent van az a bizonyos szájzár…
Vége a Tisza Párt szárnyalásának. A legfrissebb számok szerint Magyar Péterék 40 százaléknál falba ütköztek, sőt, vidéken már zuhan a népszerűségük. Eközben a kormánypártok stabilan őrzik a vezetést – a kutatásból az is kiderül, ki profitálhatott a Tisza mélyrepüléséből.
Kiderült a feketeleves: Brüsszel új klímaadója évi 575 ezer forintos plusz terhet rakna minden magyar családra, csak hogy legyen pénz Ukrajnára. A Századvég felmérése szerint még Magyar Péter szavazóinak többsége is ellenzi az őrült sarcot, a párt EP-képviselői mégis beálltak a javaslat mögé – mutatjuk a döbbenetes számokat.
Nem tettek jót a botrányok Magyar Péter népszerűségének, de Brüsszelnek sem jött be a számítása – ezek voltak a legfontosabb hírek pénteken.
Sebestyén Márta beszélt a kényszersorozás után elhunyt testvéréről, Józsefről, arról, miért nem tartott a férfi attól, hogy levadásszák a toborzók, s hogy utóbb kiderült: ki lehetett volna menteni Ukrajnából.
