Figyelmeztetett a szenátor: titokzatos drónok repkednek New Jersey felett
Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a bejelentett drónészlelések nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági fenyegetést jelentenének.
A köztársasági elnök a San Francisco-i öböl környéki magyarság közös 1956-os megemlékezésen úgy fogalmazott: illő, hogy a magyarok, éljenek bár a földkerekség bármely pontján, mindig is szabadságnemzet tagjaiként tekintsenek magukra, amely a szabadságban látta és látja meg igazi arcát.
Az 1956-os forradalom a magyar nép szabadságba vetett hitének jelképévévé vált, a szabadság nemzete pedig nem lehetne teljes az amerikai magyarság nélkül – jelentette ki Áder János köztársasági elnök helyi idő szerint vasárnap este a San Francisco-i öböl környéki magyarság közös megemlékezésen. Reményét fejezte ki, hogy a forradalom eddig nem ismert részleteire is fény derül majd az egykori titkos, még mindig nem kutatható volt szovjet levéltárakból. Az államfő szerint azonban ha fény derül is minden titokra, a krónikák csak a töredékét képesek tükrözni mindannak, ami azokban a napokban történt. „Mert az igazi forradalom nem az utcán született meg, hanem a szabadságot akaró magyarok millióinak lelkében” – mondta Áder János.
Az államfő, aki ünnepi beszédében elragadtatott korabeli nyugati laptudósításokat idézett, hangsúlyozta, hogy a forradalom eltiprói nem diadalmaskodtak, nem nyertek vissza semmit, „mert nincs az az erő, amely győzhetne egy szabadságszerető nemzet szabadságvágya és élni akarása felett”. Mint mondta, 1956 szellemisége 1989 és 1990 változásaiban vált tovább már fel nem tartóztatható erővé Magyarországon. „Ezért amikor a forradalomra emlékezünk, mi magyarok nem elbukott szabadságharcunk kezdetét ünnepeljük, hanem azt a napot, amely méltán lett egy maroknyi nép szabadságba vetett hitének, elszántságának és önfeláldozó hősiességének jelképévé” – hangoztatta az elnök. Hozzátette: illő, hogy a magyarok, éljenek bár a földkerekség bármely pontján, mindig is szabadságnemzet tagjaiként tekintsenek magukra, „amely a szabadságban látta és látja meg igazi arcát”.
„Mi magyarok hűek maradtunk. Hűek mindahhoz, ami igazán fontos a számunkra. Legfontosabb eszményeinkhez: a szabadsághoz, a függetlenséghez, az önrendelkezéshez. Ez az, ami megtartotta államiságunkat, és ez a képességünk az, ami a jövőben is megtart minket az időben” – mondta.
Áder János felhívta a csaknem 400 fős hallgatóságának figyelmét: 2010 óta sarkalatos törvény teszi lehetővé minden magyar számára, hogy bárki, aki magyarnak született a világban, szabad akaratából bármikor alkotmányos értelemben is megerősíthesse a nemzethez való tartozását. „A mai napon ezért '56 vértanúságot szenvedett hőseire emlékezve gondoljunk azokra is, akik most nem halálukkal, hanem életükkel tesznek tanúságot a szabadság nemzetéhez tartozás mellett” – mondta Áder János azokra a magyarokra utalva, akik az amerikai kontinensen épp ezekben a napokban teszik vagy tették le az állampolgársági esküt.
Az elnök köszönetet mondott az 1956-os emigrációnak azért, amit nemzetükért, a magyarság becsületéért és megbecsüléséért tettek, valamint azért, hogy San Franciscóban élve is megőrizték nyelvüket, kultúrájukat és közösségeiket. „A magyar haza számít önökre. És önök is számíthatnak ránk, mert a szabadság nemzete nem lehetne teljes az amerikai magyarság nélkül. A San Franciscói magyar iskolában tanulók, a Gate Parkban rendezett Szent István Napok, a California State Building udvarán tartott októberi Gloria Victis ünnepségek nélkül” – hangoztatta az államfő.
Németh Maurus, a Magyar Katolikus Misszió vezető lelkipásztora az ünnepségen rámutatott, hogy Áder János jelenléte újabb bizonyítéka a magyarság együvé tartozásának. Mint mondta, magyar államfő most első ízben látogatott el az amerikai nyugati partvidéken élő magyarokhoz.
A köztársasági elnök gépkocsi-konvoját az Első Kaliforniai Magyar Huszárregiment tagjai és a Magyar Cserkészek tagjai köszöntötték tiszteletadással a San Francisco közelében található Portola Valleyben, a magyar bencés szerzetesek által alapított Woodside Priory Katolikus Misszióban. Az intézményben, amely a San Francisco-i magyar kulturális élet központja, az ünnepi megemlékezést versek, néptánc és komolyzenei művek előadása követte.