A kormány szeptember végére véglegesíti az aktualizált makrogazdasági előrejelzést; jövőre a GDP 1,9 százalékkal nőhet, majd a bővülés 2015-ben és 2016-ban 2,3, illetve 2,5 százalékra gyorsulhat, a 2017-2022-es évekre pedig, kedvező nemzetközi konjunktúra esetén 2,5-3,5 százalékos éves növekedési ütem prognosztizálható – válaszolta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Juhász Ferenc (MSZP) írásban feltett kérdésére.
Az Országgyűlés honlapján olvasható válaszban a miniszter kifejti: az aktualizált makrogazdasági előrejelzést, amely a 2014-es költségvetés megalapozását is szolgálja, a kormány a költségvetési törvényjavaslat mellékleteként nyújtja be az Országgyűlésnek. Emlékeztet rá, hogy a konvergenciaprogram 2013-ra 0,7 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál.
Megjegyzi: a növekedéshez pozitívan járul hozzá a háztartások fogyasztási kiadásának bővülése, amelyet a növekvő foglalkoztatottság mellett a lakosság rendelkezésre álló jövedelmének kormányzati intézkedésekkel támogatott emelkedése is ösztönöz. A nettó export bővülésében jelentős szerepet játszanak az újonnan kiépült járműipari kapacitások, amelyek szintén a GDP növekedését támogatják – írja a miniszter.
2014-ben a fogyasztás növekedése tovább gyorsulhat, emellett a beruházások ismét növekednek, amit az alacsony alapkamat, az MNB-hitelprogramja és az uniós források intenzívebb felhasználása támogat. A stabil gazdasági növekedést az infláció alacsony szinten tartása is biztosítja, 2013-ban és 2014-ben a konvergenciaprogramban prognosztizált értékeknél (3,1 százalék és 3,2 százalék) is mérsékeltebb lehet a fogyasztói árak emelkedése.
A nemzetgazdasági miniszter a levelében kitér arra: 2015-2016-ban a növekedés szerkezete várhatóan egyre kiegyensúlyozottabbá válik, az élénkülő külső kereslet mellett a belső kereslet is nagyobb mértékben járul hozzá a gazdaság növekedéséhez, ugyanis a foglalkoztatottság és a nettó bérek, illetve az elkölthető jövedelmek további emelkedése élénkíti a fogyasztást.
Ezeknek a tényezőknek a hatására a növekedés fokozatosan gyorsul: a konvergenciaprogramban közölt számításoknak megfelelően 2015-ben és 2016-ban 2,3, illetve 2,5 százalékos GDP-növekedés várható. Ezt követően, 2017-2022 között kedvező nemzetközi konjunktúra esetén 2,5-3,5 százalékos éves növekedési ütemek prognosztizálhatók, amelyek mintegy 1-2 százalékponttal haladhatják meg az Európai Unió egészének várható növekedési ütemét. Így folytatódni fog a felzárkózás az európai fejlettebb országokhoz, a magyar gazdaság növekedési üteme hosszú távon is meghaladja az EU átlagát.
A miniszter a válaszában rámutat: a stabil gazdasági növekedést az infláció alacsony szinten tartása is biztosítja, és emlékeztet rá, hogy a kormány már korábban 2,8 százalékra módosította a 2014. évi inflációra vonatkozó előrejelzést. A 2015 utáni években a kormány prognózisa szerint a jegybank által meghatározott 3 százalékos inflációs céllal összhangban változnak a fogyasztói árak – olvasható Varga Mihály válaszlevelében.
Stratégiai hiba a Tisza részéről Kapitány, Orbán Anita és Kármán András szerepeltetése. Nem véletlen, hogy Lázár János mondatait próbálja életben tartani az ellenzék. Trükkökkel manipulálnak a baloldali elemzők annak érdekében, hogy a Tisza fölényét kommunikálhassák.
A baloldali és a jobboldali elemzők várakozásai is helyet kaptak a grafikonon.
Aztán megjött Hont is, ő pedig 3 megoldást is kínált az esetre.
Mivel a Tisza nem tud küzdeni a rezsidémonnal, és nem tud mit „folytatni” sem maradnak a jól kommunikálható közvélemény-kutatási eredmények és az azokra épített hoax-ok.
A magyarokat húsz évvel ezelőtt sem lehetett átverni, most sem fog menni.
Kaja Kallas immár a 20. brüsszeli szankciós csomaggal riogat – ha az előző 19 nem ért semmit, majd ez fog!
Az SZBU bosszúja az orosz fővárosban is többször utolérte az ellenséges hadsereg krémjét 2022 óta.
A kormánypárt képviselőjelöltje szerint fontos, hogy a fiatalok helyben képzeljék el a jövőjüket.
