A nemzetgazdasági miniszter a levelében kitér arra: 2015-2016-ban a növekedés szerkezete várhatóan egyre kiegyensúlyozottabbá válik, az élénkülő külső kereslet mellett a belső kereslet is nagyobb mértékben járul hozzá a gazdaság növekedéséhez, ugyanis a foglalkoztatottság és a nettó bérek, illetve az elkölthető jövedelmek további emelkedése élénkíti a fogyasztást.
Ezeknek a tényezőknek a hatására a növekedés fokozatosan gyorsul: a konvergenciaprogramban közölt számításoknak megfelelően 2015-ben és 2016-ban 2,3, illetve 2,5 százalékos GDP-növekedés várható. Ezt követően, 2017-2022 között kedvező nemzetközi konjunktúra esetén 2,5-3,5 százalékos éves növekedési ütemek prognosztizálhatók, amelyek mintegy 1-2 százalékponttal haladhatják meg az Európai Unió egészének várható növekedési ütemét. Így folytatódni fog a felzárkózás az európai fejlettebb országokhoz, a magyar gazdaság növekedési üteme hosszú távon is meghaladja az EU átlagát.
A miniszter a válaszában rámutat: a stabil gazdasági növekedést az infláció alacsony szinten tartása is biztosítja, és emlékeztet rá, hogy a kormány már korábban 2,8 százalékra módosította a 2014. évi inflációra vonatkozó előrejelzést. A 2015 utáni években a kormány prognózisa szerint a jegybank által meghatározott 3 százalékos inflációs céllal összhangban változnak a fogyasztói árak – olvasható Varga Mihály válaszlevelében.