Surányi: Elvesztegettük az elmúlt évtizedet

2013. szeptember 26. 20:46

Hosszú, elveszett évtized van mögöttünk; Magyarország nemzetközi összehasonlításban, ha nem is a leggyengébben, de gyengén teljesített – fogalmazott Surányi György az 51. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában, csütörtökön Békéscsabán.

2013. szeptember 26. 20:46

A CIB Bank felügyelőbizottsági elnöke, volt MNB-elnök szerint az elmúlt három évben ezen a trenden nem sikerült változtatni, amiben kétségtelenül nagy szerepet játszott a korábban felhalmozott külső és belső egyensúlyhiány, de hozzájárult az előző időszakban is megfigyelhető inkonzisztencia a fiskális és monetáris politika között. „Mindezek hatására ebben a pillanatban nem látom azt, hogy a magyar gazdaság erről a leszakadó pályáról, erőteljesen, látványosan, érzékelhetően el tudna mozdulni” – mondta.

A szakember szerint minden elemző egybehangzóan azt állítja, hogy a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme 1 százalék alatt van, ez viszont nem elég ahhoz, hogy az ország olyan növekedési pályára tudjon állni, ami a nem csekély társadalmi, szociális feszültségek megoldásához hozzájárulhatna. „Nem az a probléma, hogy az elmúlt években egy nem ortodox gazdaságpolitikát próbált a kormány alkalmazni (...), ennek a minősítése azonban attól függ, hogy hozzájárul-e a gazdaság potenciális és tényleges emelkedési ütemének gyorsulásához, ám az elmúlt három év eredményei egyelőre ezt nem igazolják” – mondta Surányi György.

Az infláció alakulásával kapcsolatban megjegyezte: ennek „a meglepetés-dezinflációnak” olyan mellékhatásai vannak, amelyekkel a döntéshozók nem számolnak. Az államadósság reálkamatterhe ugrásszerűen emelkedik: azok a kötvények, amelyeket a megelőző periódusban bocsátott ki az állam 6-7-8 százalékon forintban, és amelyek 5-6 százalékos infláció mellett 1-2 százalékos pozitív reálkamatot testesítenek meg, ebben a helyzetben 4-5 százalékra ugranak. Ez azt jelenti, hogy a költségvetésben a kamatterhek kigazdálkodása a következő 2-3 évben sokkal nagyobb terhet jelent, mint amit korábban gondoltak – magyarázta a folyamatokat Surányi György.

Összesen 33 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
MacElek
2013. szeptember 27. 10:38
"ami a nem csekély társadalmi, szociális feszültségek megoldásához hozzájárulhatna." Na az az, amiről lecsúsztatok. Két évtizedetek volt rá. Lejárt.
MacElek
2013. szeptember 27. 10:35
két évtizedet. De talán inkább századot.
korona
2013. szeptember 27. 08:00
Ennek az embernek egy rideg börtönben kellene lennie. Ellopta valakiknek a nemzet vagyonát. Hogy lwehet az, hiogy ilyen hatalmas bűnösdök manapság szabadon rohangálhatnak luxusautóikon országszerte és dőzsölnek? Remélem, hogy egyszer ő és bűntársai a megérdemelt büntetésüket meg fogják kapni. Az ilyenek és ez, vesszenek!
==T==
2013. szeptember 27. 07:31
Nem komálom Surányit, de még kevésbé a hülyeséget, úgyhgy az aranyügyhöz: Az a 62 tonna arany egy ember számára felfoghatatlanul sok, de értéke mind a mai, mind az akkori államadóssághoz képest sajnos viszonylag csekély volt. Eladáskori árfolyamon kevesebb, mint 1 milliárd dollár. Na de miért is emelkedett nem sokkal később az arany ára és gyengült a dollár? Kuvait, Irak, mond valamit? Azért arra az eladáskor nemigen számíthatot senki, hogy Irak megszállja kuvaitot, majd kitör az Öböl-háború (+Délszláv Háborúk + volt SZU területén háborúk, stb). A lényeg, hogy az arany árfolyama igen hektikus. biztonsági tartaláknak kevéssé alkalmas, mert sokat lehet vele bukni - igaz ha valaki megengedheti, hogy kockáztasson, az sokat is bukhat vele. Surányiék rosszkor adták el az aranyat, de ahogy ott is írták, olyan külső adósságunk és üres kasszánk volt, hogy vélhetően el keleltt adni + reálisan nem számolhattak az Öböl-háborúval, és az emiatti pénzpiaci fejleményekkel.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!