Hosszú, elveszett évtized van mögöttünk; Magyarország nemzetközi összehasonlításban, ha nem is a leggyengébben, de gyengén teljesített – fogalmazott Surányi György az 51. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában, csütörtökön Békéscsabán.
A CIB Bank felügyelőbizottsági elnöke, volt MNB-elnök szerint az elmúlt három évben ezen a trenden nem sikerült változtatni, amiben kétségtelenül nagy szerepet játszott a korábban felhalmozott külső és belső egyensúlyhiány, de hozzájárult az előző időszakban is megfigyelhető inkonzisztencia a fiskális és monetáris politika között. „Mindezek hatására ebben a pillanatban nem látom azt, hogy a magyar gazdaság erről a leszakadó pályáról, erőteljesen, látványosan, érzékelhetően el tudna mozdulni” – mondta.
A szakember szerint minden elemző egybehangzóan azt állítja, hogy a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme 1 százalék alatt van, ez viszont nem elég ahhoz, hogy az ország olyan növekedési pályára tudjon állni, ami a nem csekély társadalmi, szociális feszültségek megoldásához hozzájárulhatna. „Nem az a probléma, hogy az elmúlt években egy nem ortodox gazdaságpolitikát próbált a kormány alkalmazni (...), ennek a minősítése azonban attól függ, hogy hozzájárul-e a gazdaság potenciális és tényleges emelkedési ütemének gyorsulásához, ám az elmúlt három év eredményei egyelőre ezt nem igazolják” – mondta Surányi György.
Az infláció alakulásával kapcsolatban megjegyezte: ennek „a meglepetés-dezinflációnak” olyan mellékhatásai vannak, amelyekkel a döntéshozók nem számolnak. Az államadósság reálkamatterhe ugrásszerűen emelkedik: azok a kötvények, amelyeket a megelőző periódusban bocsátott ki az állam 6-7-8 százalékon forintban, és amelyek 5-6 százalékos infláció mellett 1-2 százalékos pozitív reálkamatot testesítenek meg, ebben a helyzetben 4-5 százalékra ugranak. Ez azt jelenti, hogy a költségvetésben a kamatterhek kigazdálkodása a következő 2-3 évben sokkal nagyobb terhet jelent, mint amit korábban gondoltak – magyarázta a folyamatokat Surányi György.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A magyar gazdaság gyorsulhat, az infláció pedig alacsony maradhat, bár sok a kockázat – derült ki az MBH elemzőinek friss előrejelzéséből. A Barátság kőolajvezeték újraindítása egyértelműen segítene Magyarország gazdasági teljesítményén.
Európa történetének legsúlyosabb gazdasági válsága érkezhet.
Ezt a békát kénytelenek voltak lenyelni.
A Századvég Konjunktúrakutató újabb felmérést publikált.
A legnagyobb áldozatot Ukrajna és az ott élők hozzák, de a gazdasági hatásoktól az egész kontinens szenved. Magyarországon is forintosíthatók a négy éve tartó háború következményei.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány arra is választ adott, hogy a Magyarországon alkalmazott professzionális állomány miért illeszkedik jobban a modern hadviseléshez.
Szijjártó Péter szerint ha az ukránok nem adják meg a válaszokat, majd a magyar hatóságok feltárják azokat.
A harmadik mérkőzésén az első gólját szerezte kanadai együttesében a magyar támadó. Sallói Dánielnek a meccs után nagy meglepetésben volt része.
