Hetedik alkalommal rendezi meg nemzetközi konferenciáját „A média hatása a gyermekekre és a fiatalokra” címmel a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ), együttműködve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (NMHH). A szerdától péntekig Balatonalmádiban zajló eseményt hétfőn sajtótájékoztatón mutatták be a szervezetek Budapesten.
Edvi Péter, az NGYSZ elnöke elmondta, hogy a kétévente megrendezendő konferenciát ezúttal is átfogó kutatás előzte meg a fiatalok és gyermekek médiahasználatáról. A konferenciát – amelyen az NMHH elnöke mellett a Médiatanács több tagja, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója is részt vesz – zárónyilatkozat elfogadásával fejezik be. Ebben a szakértők, kutatók, a hatóság szakemberei összegzik közös célkitűzésüket.
Aranyosné Börcs Janka, az NMHH főigazgatója a hatóság fontos feladataként határozta meg a gyermekek és fiatalok védelmét. Beszámolt arról, hogy ezt részben a médiát a felsőoktatásban tanulók segítésével, korszerű médialaborok létrehozásának támogatásával valósítja meg a hatóság, részben az átadás előtt álló H95 Bűvösvölgy, médiaértést oktató központtal.
A fiatalok védelme érdekében folytatott vizsgálatok eredményének nevezte, hogy az elmúlt években nemcsak bizonyos műsorok, például valóságshow-k miatt kiszabott bírságok összege, hanem száma is csökkent, vagyis a televíziók normakövetőbbé váltak.
Vass Ágnes, az NMHH Médiatanácsának tagja arról számolt be, hogy a konferencián példákon keresztül mutatja be ezen aggályos tartalmakat és az azokkal kapcsolatos vizsgálatok eredményét. Fontosnak nevezte a fiatalokra káros tartalmak visszaszorítását vagy megfelelő korhatári besorolását, ezek ugyanis – mint mondta – hatással vannak a serdülők kialakuló értékrendjére.
Kollarik Tamás, a Médiatanács tagja, a Magyar Média Mecenatúra programjának koordinátora azt ismerteti majd, hogy miként támogatja a hatóság a gyermekbarát tartalmak létrehozását.
László Miklós és Ságvári Bence szociológusok, az NGYSZ kutatócsoportjának tagjai elmondták, az idei felmérésükben – amikor óvodásokat, valamint 7. és 11. osztályosokat kérdeztek meg – azt állapították meg, hogy a fiatalok a tévé helyett inkább az internetet, azon belül is a közösségi oldalakat választják, eszközként pedig a számítógép helyett az okostelefonok felé fordulnak. Kutatásukat 15 éve rendszeresen elvégzik, így az mára átfogó képet ad a gyermekek médiahasználatának változásairól – mondták.
A háromnapos konferencián Koltay András, a Médiatanács tagja a gyermekek médiával kapcsolatos jogi védelméről tart előadást, míg Bodonovich Jenő hírközlési és médiabiztos arról, milyen szerepe van a médiának a fiatalok öngyilkosságának megelőzésében. Böröcz István, az MTVA vezérigazgatója „Közmédia a gyermekek szolgálatában” címmel szól a jelenlévőkhöz. Hammer Ferenc szociológus a fiatalok nethasználatáról beszél majd, míg Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökeként a hivatal internetes gyermekjogi projektjét mutatja be.
A plenáris ülések mellett „Tartalmak – oktatás-fejlesztés – játék” címmel vehetnek részt szekcióülésen a jelenlévők. Egy másikban a felhasználók, míg a harmadikban az intézmények szemszögéből vizsgálják a médiát.
Mi áll a dadogás hátterében? Kik birkóznak meg nehezebben a dadogás okozta nehézségekkel? Miként tudnak segíteni a pedagógusok? A dadogás elfogadásának világnapja alkalmából Hojdák Gergelyt kérdeztük.
A rendezvény olyan vezető döntéshozókat és szakértőket hoz össze, akik ismerik a kábítószerek valódi dimenzióit, és van tapasztalatuk abban, miként lehet azok piacát visszaszorítani.
Már vizsgálják a jogi, alkotmányos, büntetőjogi feltételeket. Sőt, ismét felmerült a halálbüntetés témája.
Ki, mit tett eddig a gyerekvédelemért? – tette fel a kérdést a miniszterelnök-helyettes.
A világ figyelme Budapest felé fordul. Itt ülhetnek egy asztalhoz az oroszok és az amerikaiak. Egy ilyen történelmi pillanat túlmutat a politikán. Gazdasági, reputációs és kulturális esély is. De a békehozadék nem automatikus. Csak az a város profitál, amely tudatosan épít a szerepére, mint Helsinki vagy Oslo tette egykor.
Míg 2016-ban a romák 32 százalékának volt legalább középfokú iskolai végzettsége, ma már ez az arány 43 százalék.
Thuróczy Szabolcs Vitéz Szilágyi Árpád nevével „poénkodott” a Tiszához köthető Kontroll nevű oldalon.
Örökre vállalhatatlanná vált, miközben még nála is mélyebbre süllyedtek azok, akik mindezt látva, viccesnek találták és beszámolóikban ironizáltak a látottakon.
