A Fed monetáris döntéshozó testülete, a nyíltpiaci bizottság (FOMC) kétnapos ülését követően szerdán bejelentette, hogy nem csökkenti a likviditásnövelő kötvényvásárlási program havi 85 milliárd dolláros keretösszegét. A hírre megugrott az euró árfolyama, és a forint is erősödött.
A piacok mérsékelt csökkentésre számítottak.
A kamatdöntő ülésen egyúttal bejelentették az irányadó kamatláb tartását a 0,00-0,25 százalékos szinten, hangsúlyozva, hogy a kamatszint „még huzamos ideig” alacsony marad. A döntéshozók többsége még 2016-ra is 2,0 százalék alatti kamatlábra számít. A FOMC közleményében nyomatékosította, hogy az ösztönző program kivezetésének megkezdéséhez több, a fenntartható növekedést alátámasztó makrogazdasági adatra lesz szüksége. A pénzügyi kondíciók szigorodása a jelenlegi helyzetben lassítaná a gazdasági növekedést – fogalmaz a dokumentum.
A döntéshozó testület a gazdasági növekedés mértékének jellemzésére a korábban is alkalmazott „mérsékelt” kifejezést alkalmazta. Az idei GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését azonban mérsékelte a testület: a júniusi ülésen prognosztizált 2,3-2,6 százalékról 2,0-2,3 százalékra számít. A jövő évre vonatkozó előrejelzést még ennél is nagyobb mértékben csökkentette a testület: 3,0-3,5 százalékról 2,9-3,1 százalékra.
A kötvényvásárlási program havi 85 milliárd dolláros keretösszegének megtartásával a Fed a gazdasági növekedés ütemét kívánja megerősíteni. A program folytatásának, a keretösszeg emelésének, illetve kivezetésének ütemezése a gazdasági fellendülés mindenkori alakulásán múlik – hangsúlyozta a közlemény. A gazdasági helyzet megítélésében a Fed nem változtatott a munkanélküliségre és az inflációra kitűzött küszöbértékeken. A testület szándéka szerint 6,5 százalékos munkanélküliségi ráta felett és 2,5 százalékos infláció alatt még nem kezdi meg a kamatláb emelését.
A Fed 2012. szeptemberében jelentette be a gazdaságösztönző céllal indított mennyiségi monetáris enyhítő programjának harmadik, „QE3” néven ismertté vált fázisát. A program havi 40 milliárd dolláros kötvényvásárlási keretösszeggel indult, amit 2012. december 12-én 85 milliárd dollárra növeltek. Ben Bernanke Fed-elnök 2013. június 19-én jelezte első alkalommal, hogy a javuló gazdasági kilátásokra való tekintettel a Fednek szándékában áll megkezdeni a program fokozatos kivezetését. Fed-illetékesek későbbi nyilatkozatai alapján a program kivezetésének megkezdését a FOMC szeptemberi ülésére, befejezésének dátumát pedig 2014 közepére határolta be a piac.
A tőzsdeindexek év eleje óta tartó emelkedése jórészt a Fed kötvényvásárlásainak köszönhető piaci többletlikviditásnak tulajdonítható. A Nasdaq Composite 24 az S&P-500 19, a DJIA-30 index pedig 18 százalékkal emelkedett az év eleje óta. A Fed szerdai bejelentését az amerikai tőzsdeindexek lendületes erősödéssel nyugtázták, a bejelentés előtti értékükhöz képest mintegy egy százalék nyereségre tettek szert.
Megugrottak a New York-i tőzsde főbb mutatói szerda este, miután az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a várt szolid csökkentés helyett úgy döntött, nem csökkenti a likviditásnövelő kötvényvásárlási program havi 85 milliárd dolláros keretösszegét.
A bejelentést követően a DJIA 69,19 ponttal, 0,45 százalékkal 15 598,92 pontra nőtt. Az S&P 500-index új csúcsra erősödött, 9,84 ponttal, 0,58 százalékkal 1714,6 pontra. A technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója 15,708 ponttal, 0,42 százalékkal 3761,407 pontra emelkedett.
Megugrott az euró árfolyama a dollárral szemben a Fed szerdai bejelentésére arról, hogy egyelőre nem csökkenti a likviditásnövelő kötvényvásárlási program havi 85 milliárd dolláros keretösszegét. A forint is erősödött, a bejelentést követően 296,50 forintig csökkent az euró árfolyama.
Az euró a bejelentést megelőző 1,337 dollárról 1,348 dollárra erősödött. A piacok a keretösszeg mérsékelt csökkentésére számítottak. A dollár az esti 222,34 forintról 220,18 forintra, a svájci frank 241,055 forintról 240,20 forintra, a japán jen 2,2503-ról 2,2415 forintig gyengült.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Az Eurostat összehasonlítása szerint nem igaz, hogy a magyar bolti árak utolérték volna Ausztriát, sőt. Az EU-ban mindössze három tagállam olcsóbb hazánknál.
Magyarország jelenleg az euróbevezetés egyetlen kritériumát sem teljesíti, s a teljesítésük felé kőkemény megszorításokon át vezet az út.
Velence új polgármestere a legzsúfoltabb napokon 50 euróra emelné az egynapos látogatók belépődíját.
Indonéziában, a Fülöp-szigeteken és Üzbegisztánban járt Frank-Walter Steinmeier német államfő, ahol szakképzett munkaerőt keresett hazája számára.
A szervezet 2024-hez képest megsokszorozta az önkormányzatoktól kapott támogatását is.
2025-ben bár az uniós források sor üresen maradt a Partizán Rendszerkritikus Tartalomelőállításért Alapítvány beszámolójában, de ennek ellenére sem szűkölködtek: több mint 980 milliós támogatás ütötte a markukat.
Nem könnyítem meg a dolgukat. Már csak azért sem, mert nem minden az, aminek első ránézésre látszik.
Milák megdöntötte egyéni legjobbját.
