„Magyarország többre képes”

Az idézett szövegnél említett kétféle fogyasztás között van összefüggés, de van eltérés is. Ez pedig abból fakad, hogy a lakossági fogyasztás végfogyasztás a vállalti viszont nem. Így amennyiben a lakossági fogyasztás csökken, ez nem indukál a vállalati fogyasztásban volumen növekedést. Ennek ellenére, ha az eszközök cseréje, felújítása egy adott időszakban növekedhet a korábbi időszakhoz képest, ez azonban időszakos és az érintett vállalkozások új beruházás nélkül, jobb kapacitás kihasználással ki tudják elégíteni. Hasonló a helyzet például a lakósságnál az új és használt lakásépítés változás esetében. Változást jelenhet még, ha új helyettesítő termék jelenik meg, amely az egyik termelőnél csökkenéssel jár, a másiknál növekedést jelent. Erre is hoz példát a tanulmány a számítás és telekommunikációs eszköz gyártásban. Tehát összetett a téma, s amennyiben következtetést akarunk levonni, mindegyik tényezőt figyelembe kell venni, meg kell vizsgálni. Amennyiben Németország importja növekedett olyan áru tekintetében amelyet a három visegrádi ország gyárt, akkor ez exportként jelenik meg a gyártó országban. A tanulmány azonban azt is tartalmazza, hogy a Visegrádi országok Németországba irányuló exportja összességében csökkent, de Magyarország tekintetében nagyobb a csökkenés. Ez pedig arra vezethető vissza, hogy azokból a termékekből csökkent a kereslet, melyeket Magyarországon gyártanak. Lényegében ezt tartalmazza a tanulmány következő megállapítása: „2005-ben a magyar export 30%-a, 2012-ben 24,8%-a került Németországba. Ugyanebben az időszakban Németország súlya a cseh, a lengyel és a szlovák exportban is csökkent, de a magyarnál kisebb mértékben: A német részesedés csökkenését egyebek között a feltörekvő országok gazdasági-kereskedelmi pozíciójának erősödése, illetve a német multinacionális cégeknek az egyes országok közötti forgalmának vállalatközi forgalom ország-struktúrát módosító szerepe magyarázza.” A koki és a saller a gazdaságban nem értelmezhető fogalom. Így amiről ír az a politika fogalomkörébe tartozik, pontosabban a politikai marketing körébe. A bizonytalanság is a politikai marketing kiemelt szövege, amolyan Jolly Joker. A vállalkozásban, a termelésben mindig van rizikó, ezt lehet csökkenteni, de nem lehet kiküszöbölni. A valóságban azonban nem a legfontosabb szempontok közé sorolható. A termelés elsődleges szempontja a fizetőképes kereslet megléte. Ezt követően a költségtényezők, a támogatások, az infrastruktúra, az élőmunka szakmai színvonala. Összegezve; a nyereség minél nagyobb elérése. A gazdasági struktúra mibenléte nem tetszés kérdése, hanem racionális kérdés egy ország nemzetgazdasága szempontjából. Amennyiben egy ország gazdaságának döntő hányada beszállítói tevékenységre épít, akkor kiszolgáltatottá válik, s nagy kockázatot vállal. Ez jól érzékelhető a mostani válságban. Az országban lévő külföldi vállalkozások a termelés során realizált eredmény döntő hányadát – természetesen vannak kivételek – nem forgatják vissza Magyarországon, hanem kiviszik az országból. Ez a kivitel részben az osztalékban, részben más befektetésben valósul meg. Magyarország a belső fogyasztásra szánt áruk nagy részét nem az országban állítja elő, hanem importálja. Érdemes ezzel kapcsolatban összehasonlítani Ausztriát Magyarországgal, de lényeges különbség mutatkozik a három Visegrádi országgal való összehasonlításban is. Ez sem a javunkra mutatkozik. Mindez összefügg a foglakoztatással, a munkaerő exportjával. Mindezek figyelembevételével a külföldi beruházások mellett szükségesnek tartanám a belső fogyasztásra való magyar vállaltok növekedését a feldolgozó iparban. Ezzel részemről lezárom a témát, megköszönve a polémiát.

http://www.hirado.hu/Hirek/2013/08/12/19/Elemzo_Az_IMF_hitel_visszafizetese_penzugyi_fuggetlenseget_jelent.aspx Magyarország kifizetett minden IMF-hitelt – hétfőn délelőtt 10 óra előtt néhány perccel jelent meg a közlemény a kormány honlapján. Azt írják: a végtörlesztéshez 1,7 milliárd dollárt, 570 millió eurót és 255 millió fontot utalt át az Államadósság Kezelő Központ a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF).

Mi van nem futja Klinton néni pénzéből egy színes kamerára?

Ti is többre vagytok képesek Libás, az évi 600.000 Ft plusz adót amivel nyugdíjasokat basztattátok biztos megtudnátok emelni 1,2 millióra!