A fiatalok többsége nosztalgiával gondol a rendszerváltás előtti időkre – derült ki a Kutatópont felméréséből, amely nyolcezer 15 és 29 év közti fiatal közreműködésével készült. A felmérés szerint tízből kilenc fiatalnak megfelel szülei értékrendje.
Székely Levente, az ifjúságkutatással is foglalkozó piac- és véleménykutató cég kutatási igazgatója a Magyar Ifjúság 2012 című felmérésről beszámolva „új, csendes generációnak” nevezte a 15 és 29 év közötti fiatalokat, akik inkább otthon töltik szabadidejüket. Jövőképük bizonytalan, kevésbé köteleződnek el, és nem akarják megváltoztatni a jelenlegi társadalmi rendszert. A Kutatópont négyévente végzett kutatásainak eredményeit negyedik alkalommal publikálták. A felmérések szerint folyamatosan csökken a párkapcsolatban élők aránya, az érintett korosztály 10 százaléka házas, 15 százaléknak pedig van gyermeke. A vizsgált fiatalok 63 százaléka szeretne házasságban élni, 18 százaléka bizonytalan, hogy kíván-e házasságot kötni. A válaszadók átlagosan 1,7 gyermeket szeretnének, 79 százalékuk szerint a gyermekvállalás hozzájárul az egyén boldogságához.
A fiatalok többsége fontosnak gondolja a választásokon való részvételt, de jóval kevesebben vannak azok, akik el is mennének szavazni. Csupán a megkérdezettek 40 százaléka tartotta a demokráciát a legjobb társadalmi berendezkedésnek. Többségüket nem érdekli a politika, és szerintük a politikusokat sem érdekli a fiatalok véleménye. A megkérdezettek többségének megfelel szüleik életeszménye, alacsony azok aránya, akik azt elutasítják.
Csak a megkérdezettek 48%-a szerint ismérve a jó állampolgárnak, hogy aktívan politizál. A jó állampolgárt a megkérdezettek 85%-a szerint az adófizetés, 84%-a szerint a törvények betartása, 77%-uk szerint az önálló véleményalkotás jellemzi. A megkérdezettek 22%-a inkább jobboldalinak, 17%-a inkább baloldalinak vallotta magát, a fennmaradó 61% középre helyezte magát a skálán, ugyanakkor 32%-uk inkább liberálisnak, míg 15%-uk inkább konzervatívnak tartotta magát. A felmérésben résztvevők közül 52% inkább bízik a jövőben, míg 21% fél attól, hogy mit hoz a jövő.
A 8000 fiatalok 20%-a gondolja úgy, hogy az EU-csatlakozás inkább előnyös volt Magyarország számára, míg 30%-uk úgy érzi, hátrányos lépés volt. A fiatalok szerint a mostani rendszerben jobbak a szórakozási és továbbtanulási lehetőségek, a rendszerváltás előtt viszont jobb volt a szociális biztonság és a napi megélhetés. összességében a válaszadók 70%-a gondolja jobbnak az előző rendszert.
A felmérés szerint csökkent a fiatalok továbbtanulási hajlandósága. Ezt támasztja alá, hogy míg 2008-ban a megkérdezettek 50 százaléka szeretett volna továbbtanulni, 2012-re ez az arány 30 százalékra csökkent. A fiataloknak egyre tovább tart, hogy munkát találjanak, emiatt egyre pesszimistábbak és bizonytalanabbak is. A magyar fiatalokra nem jellemző a mobilitás, hiszen többségük valószínűtlennek tartja a költözést, és nem tervez jelenlegi életéhez képest jelentős változást. Szabadidejüket a megkérdezett fiatalok nagyrészt otthon, televíziózással vagy internetezéssel töltik. Alig egyharmaduk sportol a kötelező testnevelésórákon kívül.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
A kereszténydemokraták teljesen összeomlottak.
Hová vezetne ez?
Holló Gábor közvélemény-kutatások finanszírozásával is támogatta a Tisza Pártot, a Kontrollnak pedig hírolvasási forgalmat is adott a lapjain keresztül, ingyen.
Több mint 10 millió euró hiányzik a Nemzeti Tömörülés kasszájából egy sikeres kampányhoz.
A párt ezzel ismét közelebb került az önálló kormányalakítás esélyéhez.
Miközben a német főváros évek óta megoldatlan problémákkal küzd, a szeptemberi önkormányzati választás egyik legélesebb vitája az autózás körül bontakozott ki.
Ukrajna, Kína és a következő hétéves költségvetés előkészítése volt az uniós csúcstalálkozó napirendjén. Első alkalommal vett részt az új magyar miniszterelnök. Kohán Mátyás írása.
