Molnár Csaba, a Nézőpont Intézet elemzője előadásában a különböző intézetek legfrissebb felméréseinek eredményeit vette sorra. Ezek alapján a biztos szavazók és pártválasztók körében a Fidesz a szavazatok 43-52 százalékára számíthat, míg az MSZP 20-26 százalékos, az Együtt–PM pedig 5-8 százalékos eredményt érne el egy feltételezett most vasárnapi választáson. A Nézőpont Intézet munkatársa a Jobbikra nem tért ki, ugyanakkor megjegyezte, az LMP-ről jelenleg csak ők feltételezik, hogy képes lesz bejutni a parlamentbe. Felméréseik szerint, míg az MSZP szimpatizánsai különbözőképpen ítélik meg az Együtt–PM-mel történt megállapodást, addig a Bajnai Gordon vezette szervezet szavazóinak több mint a fele optimistán értékeli a történteket. Hozzátette: a szocialisták táborának csak 40 százaléka lenne hajlandó átszavazni az Együtt–PM bármely jelöltjére, ugyanez az arány fordítva sokkal magasabb, 72 százalékos.
Bernáth Anikó, a Tárki kutatója egy áprilisi adatfelvétellel végzett, az átlagosnál mélyebb összefüggéseket kereső kutatást ismertetett, amelyben a pártot választani nem tudók vagy nem akarók beállítottságát vizsgálták. Emlékeztetett: 2002 és 2010 között a pártot meg nem nevezők körében jelentős jobbratolódás volt tapasztalható, ezzel szemben az elmúlt három évben az figyelhető meg, hogy a jobboldaliak aránya lényegében nem változott, a baloldali identitásúak száma nőtt. Bernáth Anikó szólt arról is, hogy 2010 óta jelentősen csökkent a magukat szélsőjobboldalinak vallók aránya is.
Hann Endre, a Medián vezetője felszólalásában a szerdán nyilvánosságra került mandátumbecslésüket idézte fel, ennek alapján a Fidesz ismét kétharmados többséget szerezne. Az elemző közös szakmájuk elleni megengedhetetlen és méltatlan támadásnak minősítette, hogy Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója egy szerdai „kampánygyűlésen” baloldali körökből származó felvetésnek nevezte a hasonló jóslatokat. Hann Endre emlékeztetett, a Nézőpont Intézet korábban szintén kétharmados támogatottságot mért a Fidesznek.