Az Elhallgatott gyalázat című dokumentumfilmben a világháború során a szovjet katonák által megerőszakolt nők vallanak az ellenük elkövetett erőszakról.
Október 3-án az M1 képernyőjén mutatják be az Elhallgatott gyalázatot, Skrabski Fruzsina dokumentumfilmjét a szovjet katonák által megerőszakolt nők tragédiájáról. „A megerőszakolt nők története már a Biszku-film előtt foglalkoztatott” – mondta a Heti Válasznak a Bűn és bűnhődés című 2010-es alkotás rendezője, aki nem érti, miért nincs jobban feltárva ez a téma, és idegesíti, hogy ma is vannak, akik a felszabadulást ünneplik. A Heti Válasz következő lapszáma Ungváry Krisztián és a tragédiáról az első átfogó hazai kutatást publikáló történész, Pető Andrea segítségével járja körül ezt a máig kibeszéletlen témát.
Nem hiszem, hogy amit az elmúlt tizenöt évben az ország közösen elért, kockára akarják majd tenni egy semmitmondó ígéretért – mondja Schmidt Mária. A történészprofesszorral a hazai politika mellett a háború dúlta világ fejleményeit is értékeltük. (A szöveg a Mandiner Klubesten elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.)
A felbocsátást követően izgalmas 14 nap következik, amely mind a világ, mind a magyar tudományos életben áttöréseket hozhat.
Történelmi pillanat szemtanúi lehettünk szerda reggel.
A publicista szerint nem kérdés, hogy ki nyerte a hétfői vitát.
Az ellenségeskedés, a rágalmazás ott van minden mondatában. Horváth K. József írása.
Murád nem volt hódító szultán, a diplomáciát előnyben részesítette a háborúval szemben és valóban önszántából mondott le a trónról fia javára – tudjuk meg Ágoston Gábor történészprofesszortól.
A Magyar Mozgókép Díjjal frissen kitüntetett Kriskó Ancsa smink- és maszkmesterrel beszélgettünk szakállakról, sebekről és arról, szabad-e megfiatalítani Táncsics Mihályt.
Az influenszert ezúttal a NATO-csúcson tett kormányfői nyilatkozat háborította fel.
