Átláthatósági nyilatkozat nélkül nem támogatják az uniós projekteket

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár – aki kormánybiztosként az NFÜ-t is irányítja – kedden a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában megerősítette: az ügynökség a nyertes cégektől átláthatósági nyilatkozatot kér be az augusztus elsejétől bevezetett szabályok értelmében. Ha a cég nem válaszol, vagy nem felel meg a feltételeknek, az ügynökség azonnal eláll a kifizetéstől. Tájékoztatása szerint az elmúlt hét évben Magyarországon 60 ezren nyertek el uniós támogatást, jelenleg 44 ezer cég felülvizsgálata zajlik.

A politikus, aki kormánybiztosként egy hónapja vette át a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetését, korábban az MTI-vel közölte: az érintetteknek ugyanazt, a réginél részletesebb kérdőívet kell kitölteniük, amit az új pályázók már automatikusan megkapnak, és amely az alaptörvényi és abból következő törvényi átláthatósági feltételeknek való megfelelésre tartalmilag kérdez rá. Szeptember elejétől az uniós támogatásra pályázó szervezetnek nyilatkoznia kell az átláthatóság törvényben foglalt kritériumai teljesüléséről egyenként, tényszerűen, hogy mely körülmény, tény, adat az, amely miatt a szervezet megfelel az átláthatóság jogszabályi feltételeinek. A gazdasági társaságoknak nyilatkozniuk kell név szerint például a tulajdonosi körről és struktúráról, a több mint 25 százalékos tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró tagjaikról, és azok adóilletőségéről is – mondta.

Az Európai Bizottsággal az uniós támogatásokról hétfőn megkötött megállapodásról Lázár János kiemelte: a kormány jól képviselte az ország érdekeit, néhány szomszédos ország az elmúlt hetekben 25 százalékos korrekciót kapott az Európai Bizottságtól. Pontosan tudni kell, hogy a 2006-óta érvényben lévő gyakorlat miatt büntetnek minket – fogalmazott.

Az államtitkár hangsúlyozta: a projektek kifizetésének gyorsítása érdekében több lépésre is szükség van. „Ez most a magyar kormányon múlik, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen, a fejlesztési minisztériumon, és a beruházások kivitelezésével-felügyeletével foglakozó kollégákon és vállalkozókon. Nagy a felelősségünk, hogy a következő két hónapban képesek leszünk-e Brüsszel számára annyi számlát és programot bemutatni, amire a kifizetések megtörténhetnek – mondta és hozzátette: ha a következő két hónapban jól dolgoznak a kollégáink, akkor Magyarország 2013-ban 1300-1400 milliárd forint uniós forrást fog kifizetni, és minimális lesz a veszteség.”

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár azt is elmondta: a miniszterelnök arra adott utasítást a vidékfejlesztési és a gazdasági miniszternek, hogy a rezsicsökkentést követően vizsgálják meg a kedvezményes áfakulcs bevezetésének lehetőségét az élelmiszerek esetében. A vizsgálatok zajlanak, nincs végleges döntés – tette hozzá.