A kormányváltást követően azonban az új kabinet megszüntette a kamattámogatást és a hitelkedvezményeket, és csökkentette a hitelplafont, a devizahiteleket ugyanakkor alig szabályozták ‒ mondta a kormánypárti képviselő, aki szerint ennek lett az eredménye, hogy 2010-re minden harmadik háztartásnak volt devizahitele, amelyek mértéke 2004-hez képest a 140-szeresére nőtt, és a teljes lakossági hitelállomány 50 százalékát tette ki.
Az MSZP szerint a devizahitelek lakossági felhasználásának lehetőségét az első Orbán-kormány vezette be 2001-ben, a devizahitelek elterjedéséért pedig elsősorban a „fideszes” Járai Zsigmond akkori jegybankelnököt terheli a felelősség ‒ mondta Török Zsolt, az ellenzéki párt szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján.
A szocialisták szóvivője kijelentette: azzal, hogy Járai Zsigmond 2002-től folyamatosan „mesterségesen magasan tartotta” a jegybanki alapkamatot és ezzel a forinthitelek kamatozását is, tudatosan terelt nagyon sok embert az alacsonyabb kamatú devizahitelek felvétele felé. Hozzátette: a devizahitelesek helyzete pedig akkor kezdett el igazán rosszra fordulni, amikor 2010 tavaszán Kósa Lajos és Szijjártó Péter felelőtlen nyilatkozataikkal jelentősen rontottak a forint árfolyamán a svájci frankkal és az euróval szemben. Emlékeztetett rá: a 2010-es kormányváltás óta mindkét deviza árfolyama jelentősen és tartósan emelkedett, ami elviselhetetlenné tette a devizában eladósodott lakosság helyzetét.