Kövér szerint Gyurcsányék felelősek UD Zrt.-ügyben

Az ügyészség az UD Zrt.-vel összefüggő lehallgatási anyagok nyilvánosságra hozása miatt emelt vádat Szilvásy György, valamint Tóth Károly, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának korábbi szocialista alelnöke, továbbá Dávid Ibolya, az MDF volt elnöke és párttársa, Herényi Károly ellen. A vádirat szerint az ügy sértettjei többek között Kövér László és Demeter Ervin – mindketten volt fideszes titkosszolgálati miniszterek –, Almássy Kornél volt MDF-es országgyűlési képviselő és az UD Zrt. egyes vezetői.

Tavaly áprilisban az elsőfokú bíróság felmentette a vádlottakat, jobbára bűncselekmény hiányában, ám az ügyészség fellebbezése nyomán januárban a Fővárosi Törvényszék új elsőfokú eljárást rendelt el három vádlott ügyében, csupán Tóth Károly felmentő ítélete emelkedhetett jogerőre. A három másik vádlott vonatkozásában az ezúttal már első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék úgy döntött, szétválasztja Szilvásy György, illetve Dávid Ibolya és Herényi Károly ügyét, miután semmi összefüggés nincs köztük. A volt titokminiszter ellen a módosított vád alapján hivatali visszaélés gyanúja miatt folyik büntetőper.

Az ügyészség Szilvásynak már nem azt rója fel, hogy a sértettek személyes adatait hozta nyilvánosságra törvénysértő módon, hanem azt, hogy a sértettek becsületét, társadalmi megítélését súlyosan csorbító kijelentéseket tett, például azt, hogy politikai,
„megfigyelési” feladatokat adtak a volt fideszes titokminiszterek az UD Zrt. egyik vezetőjének.

Csütörtökön Kövér László – az első Orbán-kormány titokminisztere – arról beszélt: 2006-ig a szembenálló politikai oldalak között volt egy minimális egyetértés abban, hogy a nemzetbiztonsági terület legyen mentes a pártpolitikai csatározásoktól. Akkor viszont ez a konszenzus megtört, és a kormányzat titkosszolgálati eszközöket is bevetett politikai riválisai hiteltelenítésére. Minden más értelmet nyert, mint öt évvel korábban – fűzte hozzá.

Kövér László szerint politikai riválisai már a 2006. őszi események kapcsán igyekeztek azt sugalmazni, hogy pártja kapcsolatban áll az utcai zavargásokban részt vevő radikális csoportokkal. Az UD Zrt.-vel kapcsolatban pedig tulajdonképpen állam elleni összeesküvéssel, a kormány megbuktatására és a törvényes rend felforgatására irányuló szervezkedéssel hozták összefüggésbe a nyilvánosság előtt, ami szerinte „erősen becsületsértő”. Kövér László hangsúlyozta, hogy az UD Zrt.-vel nem volt kapcsolatban, a vezetőjével, Horváth Józseffel korábban szakmai, később baráti kapcsolatban állt ugyan, és 2008-ban beszéltek néhányszor telefonon, de feladatokat nem adott neki, csak tanácsokat kért tőle. (Horváth József az első Orbán-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgató-helyettese volt, a második Orbán-kormány idején pedig a Katonai Biztonsági Hivatal vezetőhelyettese, e posztjáról a közelmúltban távozott.)

Szilvásy György ügyvédje megkérdezte Kövér Lászlót: mire gondolhatott Bakondi György, az UD Zrt. akkori jogi képviselője – aki az első Orbán-kormány idejében is a katasztrófavédelem élén állt –, amikor a cégnél 2008 szeptemberében tartott házkutatásról azért értesítette, hogy „lélekben és kommunikációban fel tudjanak készülni”? A politikus erre válaszolva úgy fogalmazott: „a hallgatás beleegyezés logikája alapján” a közvélemény előtt nem maradhatott ellenállítás nélkül ez a támadás. Arra a bírói kérdésre, hogy Bakondi „miért emelte fel a telefont”, miért lehetett „evidens” az UD Zrt. és a Fidesz kapcsolata, Kövér László úgy reagált: voltak előzmények, politikai sakkjátszma zajlott, ahol egyes lépéseket kellett értelmezni. Ezzel összefüggésben Szilvásy György védője kiemelte: ez az ügy egyebek mellett arról szól, hogy meddig terjed a politika, és hol kezdődik a büntetőjog.

Demeter Ervin fideszes országgyűlési képviselő, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal vezetője, aki az első Orbán-kormány idején titokminiszter volt, tanúvallomásában leszögezte, hogy az UD Zrt.-vel semmilyen kapcsolatban nem volt, vezetőjének, Horvát Józsefnek feladatokat nem adott, csupán tanácsokat kért tőle. Amikor pedig kipattant az UD Zrt.-ügy, a Legfőbb Ügyészséghez fordult. Megjegyezte: elég egyértelmű volt, hogy „mi vagyunk a célkeresztben”, a politikai akció célja két volt titkosszolgálati miniszter és pártjuk befeketítése, ami bizonyos keretek között a politika része lehet, de ez már jogi válaszlépéseket indokolt. Hozzáfűzte: szerinte az információk Szilvásy Györgytől kerültek a sajtóhoz.

Szilvásy György a tárgyaláson leszögezte: nem mondta és nem is gondolta, hogy a Fidesz bűnös kapcsolatban áll az UD Zrt.-vel. Akkoriban a szolgálatok arról tájékoztatták, hogy „polipszerű árnyék-titkosszolgálat” hatolt be az állami szervek informatikai rendszerébe. Az ezt feltáró, hosszabb ideje zajló objektumvédelmi tevékenységgel összefüggésben rögzítettek a szolgálatok olyan telefonbeszélgetéseket, amelyekben volt fideszes titkosszolgálati miniszterek is hallhatóak, de nem ők voltak a célszemélyek. Ez nemzetbiztonsági szakmai kérdés volt, amit a Fidesz átpolitizált – mondta a vádlott. Horváth József tanúként azt mondta: 2002-ben, 42 évesen azzal az indokkal távolították el a titkosszolgálattól, hogy a Fidesz embere, és a cége is emiatt nem kapott munkát. A büntetőper októberben folytatódik.