Hornra emlékeztek az európai szocialisták

Hannes Swoboda, az európai szocialisták frakcióvezetője nagy személyiségnek nevezte a két hete meghalt egykori miniszterelnököt, aki eljutott a kommunizmusból, a diktatúrából a demokráciába. Az osztrák Swoboda felidézte, hogy Bécsben találkozott vele először, amikor Horn külügyminiszter volt. A frakcióvezető rámutatott, hogy Horn és Alois Mock osztrák külügyminiszter együtt vágta át a vasfüggönyt a magyar-osztrák határon, és „ezzel világossá tették, hogy vége Európa megosztottságának, vége a kommunista uralomnak”, erről pedig az Európai Szocialisták Pártjának meg kell emlékeznie.

A frakcióülés részeként megtartott megemlékezésen felszólalt Kovács László, a Horn-kormány egykori külügyminisztere, korábbi uniós biztos is, aki a saját bevallása szerint 29 évet dolgozott együtt Hornnal. Kovács szerint három tényező határozta meg Horn politikai karrierjét, egyrészt a nehéz, szegénységben töltött gyermekkor, amely érzékennyé tette a szegények iránt, másrészt a Szovjetunióban töltött egyetemi évek, amelyek folyamán közvetlen közelről találkozott az ottani valósággal, és Kovács szerint kritikussá is vált azzal szemben, harmadrészt pedig a külügyi pálya, amelynek köszönhetően a nyugati országok demokratikus politikai, gazdasági és társadalmi gyakorlatát ismerhette meg, és amelynek köszönhetően közelebb került az ottani szociáldemokrata pártokhoz.

Kovács szerint már a hetvenes évek második felében érezhető volt, hogy Hornnak meggyőződésévé vált, hogy Magyarország jövője Európához kötődik. Az egykori külügyminiszter felidézte, hogy a Brezsnyev halálát követő hatalmi vákuum lehetőséget adott Magyarország számára, hogy önálló külpolitikát alakítson ki, és megkezdődhetett a közeledés az Európai Gazdasági Közösséghez, amellyel még a KGST és a Varsói Szerződés tagjaként sikerült Magyarországnak megállapodnia a diplomáciai kapcsolatokról, ebben az időszakban sikerült felvenni a diplomáciai kapcsolatot Dél-Koreával, Izraellel és a Vatikánnal.

Kovács László elmondta, Horn Gyulának meghatározó szerepe volt abban, hogy az MSZMP megszűnt, és a tagok töredékéből létrejött az Magyar Szocialista Párt. Az egykori uniós biztos Horn miniszterelnökségének idejéből azt emelte ki, hogy amikor az MSZP és az SZDSZ 72 százalékos többséggel kormányzott, akkor bizottsági helyeket engedtek át a ellenzéknek, hogy meglegyen az egyharmaduk, valamint rögzítették, hogy új alkotmányt csak legalább még egy párt egyetértésével, 80 százalékos többséggel lehet elfogadni. Önkorlátozás volt – vélekedett Kovács László, aki szerint ennek „Orbán Viktorban a szikrája sincs meg”. Kovács Horn munkásságát úgy összegezte, hogy Horn Gyula volt az a politikus, aki átalakította a pártot, a volt állampártnak egy „kis magját” a demokratikus baloldal részévé tette, bebizonyította, hogy 72 százalékkal is lehet demokratikusan kormányozni, átalakította Magyarországot, átalakította Európát, amikor pedig meghalt, még politikai ellenfeleitől is tiszteletet kapott.

Tabajdi Csaba, az MSZP EP-küldöttségének vezetője azt mondta, ő 25 évig dolgozott Horn Gyulával, akit a rendszerváltás utáni Magyarország egyetlen munkás miniszterelnökének nevezett. „Hitte, hogy egy 10 milliós országnak nincs más alternatívája, mint a NATO- és EU-tagság” – szögezte le Tabajdi. Tabajdi feltette a kérdést: mi lenne, ha nem lennénk EU-tagok, mivel így is nehéz rábírni Orbán Viktort, hogy tartsa be az európai alapértékeket. Ezért Tabajdi szerint amikor európai szocialista politikusok, Martin Schulz vagy Swoboda a magyarországi jogállamiság védelmében lépnek fel, akkor valójában Horn hagyatékát őrzik. Tabajdi többször is leszögezte, hogy Horn életművének másik üzenete a közép-európaiság. „A népek között megbékélésnek nincs alternatívája” – sommázta Tabajdi.

A megemlékezésen szót kért Martin Schulz, az EP szociáldemokrata elnöke is, aki nyíltan beszélt arról, hogy ő, ahogy a teremben szerinte biztosan a legtöbben, nem hívő ember, ezért nem tud a hitben vigaszra lelni, a vallásos emberektől eltérően nem tud „a halál elől a hitbe menekülni”, és arra gondolni, hogy majd egyszer újra találkozunk a halottakkal. A halált végleges elválásnak tekinti, ezért egy elvtárs elvesztése, hatalmas teher – mondta Martin Schulz, és elítélte, hogy vannak, akik szerinte meg akarják másítani a történelmet, és bűnözőnek próbálják beállítani Horn Gyulát. Számomra ő egy kicsit német is volt – jelentette ki Schulz, majd hozzátette: Horn Gyula nélkül nem lett volna német újraegyesítés. „Ez történelmi igazság” – húzta alá az EP-elnök.

A terem közepén Horn Gyula portréját helyezték el egy asztalon, amely elé egy nemzeti színű szalaggal átkötött koszorút tettek. A fotó várhatóan állandó helyet kap annak a teremnek a falán, ahol az európai szocialisták rendszeresen tartják frakcióülésüket. A megemlékezés végén az európai szocialisták képviselőcsoportja egyperces néma csenddel adózott Horn Gyula emlékének.