Hiába vannak felhasználóid, ha nem tudod őket monetizálni

Nem egészen két éve indult a Táblamagazin, változott-e valamiben a kezdeti koncepció?

Az alapkoncepciót tartjuk, de rengeteg ötletünk volt és van is folyamatosan, melyet próbálunk a fogyasztók és a piac igényeihez illeszteni. Azt látjuk, hogy az alapfelvetéseink nagyon megállták a helyüket, a tabletes tartalomfogyasztási szokásokat illetően nagyon jó becsléseink voltak. Épp most nyitunk self-publishing irányba is, valamint 18 új nyelvterületre is a Tabletissue.com nemzetközi appunkkkal.

Hányan töltötték le eddig a Táblamagazin alkalmazást? Ebből mekkora az Android, és mekkora az iOS aránya?

iOS-en nem sok, 10.000 körüli letöltött appot számolunk, Androidon viszont több coobrandelt alkalmazásunk is van, amikben terjesztjük a magazinokat. Ezek egy részét – közel 20.000-et – látjuk a letöltési mutatókban, a többit illetően pedig a gyártók – akiknek a gépein gyárilag megtalálható az app – eladási statisztikáiból tudjuk becsülni. Ezek alapján összesen olyan 60.000 táblagépen és mobilon van rajta az appunk.

A hazai piac másik, a sajtó számára táblagépes megjelenést kínáló platformja, a DigitalStand fizetős letöltéseket kínál. Ki ér el nagyobb közönséget a két szolgáltatás közül?

Szerinted? Én amúgy pont őket kerestem meg 2011 augusztusában, hogy működjünk együtt, és tök szívesen megcsinálnám az ingyenes változatukat. Aztán nem volt rá nyitottság és nekiálltunk a nulláról.

Körülbelül mi az a kritikus felhasználói létszám, amit el kell érni a nyereséges működéshez?

Amit az elmúlt évek online lufijaiból meg lehetett tanulni az az, hogy hiába vannak felhasználóid, ha nem tudod őket monetizálni. A letöltésszámainkkal a saját becsléseink szerint már most is messze-messze jobban teljesítünk bárkinél a hazai digitális magazin piacon, ha idén meglesz a havi 100.000 letöltés, akkor elégedett leszek az első két évvel. Erre minden esély meg is van, hiszen az elmúlt három hónapban majdhogynem dupláztunk a magazin letöltéseket illetően: míg áprilisban még csak valamivel több mint 30.000 újságot olvastak az appon keresztül, addig júliusra ez a szám már 60.000 fölé várható. És akkor még jön az év végi tablet boom.

Hányféle kiadvány szerepel jelenleg a kínálatban? Mik a legnépszerűbbek?

Több mint 60 féle kiadvány található meg nálunk, de ezek száma nagyon durván bővül. Külön büszke vagyok arra, hogy sikerült megegyeznünk több kiadóval, akik az archív kiadványaikat 1969-ig a felhasználók rendelkezésére bocsátják, teljesen ingyen. Érdekes viszont, hogy míg két éve főleg a női tartalmak mentek, addig mostanság mintha a férfias újságok jobban szerepelnének. Autós, F1-es, tech témákra gondolok most elsősorban. De persze a receptes, kreatív és egészség vonalak is jól teljesítenek.

A táblamagazinos formátumok nemzetközi piaca hogy néz ki? Kikkel kell majd versenyeznie a Tabletissue-nak?

Olyan jól működő multi-platformos self-publishing modell, ahol a publishernek sem és a tartalomfogyasztónak sem kell fizetnie semmiért, nincsen. Vagy legalábbis én nem ismerek ilyet. Márpedig itt perceken belül egy soknyelvű platformról beszélünk, ahol a publisherek teljesen ingyen versenyeznek majd egymással a felhasználók kegyeiért, ezen keresztül pedig a hirdetőkért. Azt, hogy ezt hogyan rakjuk rá minden táblagépre, az egy másik kérdés, de erre azért vannak már elég jól bevált jó gyakorlatok. Az álmom egy másik része amúgy olyan verzió létrehozása, ahol tankönyveket lehet feltölteni és megosztani egymás között Youtube-szerűen, tabletekre. Ha nem adja magát a freeducation, akkor isten bizony megcsinálom jövőre.

És ki fog tankönyveket írni, ha azokat aztán bárki megoszthatja?

A tankönyveknek is van egy evolúciója, ahogyan minden más kiadvány típusnak. Ma sok tankönyv megírása abból áll, hogy a régi könyvekből összeollózott, átírt számpéldás tartalmakat publikálnak újra, és adják el kötelező tananyagként. Amellett, hogy itt teljesítményoldalról is vannak aggályaim, ez nem mutat előre. Vannak olyan könyvek, amiket 60-80 éve adtak ki, és annál nem is nagyon van azóta se jobb, maximum szebb, fényesebb, vastagabb borítójú változatok, valamennyire aktualizált tartalommal. Ha húzunk egy vonalat és például tegnaptól minden tankönyvet visszamenőleg felraknak ide és megosztanak a diákok, akkor az elindíthat egy olyan folyamatot, hogy ahhoz, hogy valami igazán ütős legyen, multimédiásnak és interaktívnak kell lennie, az ezzel járó kevesebb információértékkel, ha például egy print screennel másolni akarjuk. És valahol ez a jövő szerintem.

Az ingyenesen elérhető magazinokba befűzött hirdetések mennyit hoztak eddig? Elképzelhető, hogy belátható időn belül a médiatulajdonosok is érdemi bevételhez jussanak ebből?

Eddig olyan hirdetőink voltak az appban, mint az OTP, BMW, Törley, Aegon, vagy a Krio Intézet. A tévéhez és mass online kampányokhoz képesti kevesebb elérés miatt egyelőre nem célzott kampányokról beszélhetünk, ezért a médiatulajdonosoknak osztozniuk kell a bevételen. Minél több embernek lesz tabletje – vagy pár év múlva bármilyen hajlítható kijelzős, e-papíros olvasója – annál több letöltésünk lesz, ami több hirdetőt és bevételt hoz majd a médiatulajdonosoknak. Mindemellett hamarosan egy kkv-kat célzó hirdetési rendszert is beizzítunk, melynek köszönhetően nem kell majd az USÁn – vagy valamilyen offshore államon – átcsorgatni minden hirdetői pénzt és ezáltal 30%-ot ahhoz, hogy egy magyarországi vevő eljusson a magyarországi hirdetőhöz.

Mégis, mennyit költöttek el a hirdetők a táblamagazinos kampányokra tavaly? Mivel voltak elégedettek, és mivel nem?

Miután ügynökségi és direkt hirdetői vonalon is mozgunk, nem szeretnék számokat mondani, mert torz lenne a kép. Tavalyra amúgy nem is számítottunk bevételekre, ennek ellenére az utolsó két hónapban több kampány is befutott. Azóta persze lapszámokban, mind elérésekbe jelentősen nőttünk. Van hirdetőnk, aki a kimagasló átkattintási arány miatt szeret minket, de van olyan is, aki elmondása szerint nem elégedett a CTR-rel, vagy a konverzióval, nekik erre ott van az Adwords. A kollektív öngyilkosságot elkövető online piac után a tableten újra lehetőség nyílik a cégek számára a image és márkaérték bemutatására is, a tévénél olcsóbb árakon.

Ha az online médiában is mind többen kérdőjelezik meg, hogy a tartalomszolgáltatók képesek lesznek csak hirdetési bevételeikből megélni, akkor miért működne ez a modell a táblagépeken?

Azt senki nem mondta, hogy mi hosszútávon csak a hirdetési bevételekből szeretnénk megélni. És azt sem, hogy például csak Magyarországon. Mindazonáltal az online piac a teljesítmény-alapú hirdetési formákkal elég komolyan kinyírta magát, amiből tanulni kell. A tablet a nagy kijelző és az ujjal való érintés miatt újra elhozhatja azt az időt, amikor a reklám nem egy zavaró tényező, hanem egy élmény-szerű plusz tartalom lehet a felhasználó számára. Ezt kellene jó alaposan beleégetni a hirdetők és a tartalomszolgáltatók fejébe még mielőtt itt is a felugró, konverzió-alapú hülyeségekkel teleszemetelnék a képernyőt.

A kkv-knak szóló hirdetési rendszer a saját termékeket fogja kiszolgálni, vagy más médiatulajdonosoknak is szánjátok?

Minden médiatulajdonosnak, aki a Táblamagazinon, vagy a Tabletissue-n keresztül publikálni fog.