A kormány szerda estig két visszaküldött törvény - az egyházügyi jogszabály módosítása és a takarékszövetkezeti integráció – esetében is megfogalmazta és az Országgyűlés elé terjesztette válaszait az államfő kifogásaira.
Áder János köztársasági elnök szerda reggel küldte vissza megfontolásra a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényt. Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter ezt követően már kora este benyújtotta a parlament elé a kabinet erre reagáló módosításait.
Az államfő a házelnöknek írt levelében több ponton sem értett egyet a kivételes sürgős eljárással múlt csütörtökön elfogadott javaslattal. A jogszabály célja a preambulum szerint a takarékszövetkezeti szektor átalakítása, mivel annak tőkeellátottsága alacsony, szervezettsége és szolgáltatási szintje nem megfelelő, és félő, hogy jelenlegi formájában nem lesz hosszú távon működőképes.
Áder János köztársasági elnök szerint azonban az elfogadott törvényszöveg pontosításra szorul a jogbiztonság elvére és a „normavilágosság követelményére” tekintettel. Az államfő szükségesnek nevezte az Integrációs Szervezet és a Takarékbank, illetve a tagok közötti viszony szabályainak újratárgyalását a tulajdonkorlátozás szükségességének és arányosságának szempontjából.
Annak vizsgálatát is ajánlotta, hogy a törvény rendelkezései indokoltak és arányosak-e, és egyáltalán megfelelnek-e a tulajdonjogra vonatkozó alkotmányos követelményeknek. A részvényesi jogok maradéktalan érvényesülése érdekében az államfő vizsgálandónak tartja a törvényben meghatározott szervezetek feladat- és hatáskörére vonatkozó szabályozást. Az elnök felülvizsgálni javasolja a jogorvoslati lehetőségek korlátait és vizsgálandónak tartja a kormánybiztosnak a törvénybe foglalt jogkörét is.
Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter az államfő kifogásaira reagáló módosító javaslatához fűzött indoklásában arról ír, hogy a változtatással a törvény előírásai nem korlátozzák majd a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv hatásköreit.
A tárcavezető emellett hangsúlyozza: mostani módosító javaslata azokra a takarékszövetkezetektől érkező igényekre is reagál, amelyek azt jelezték, hogy rossz hitelmutatójuk meghaladja a törvényben meghatározott értéket. A kormány ezért átmeneti jelleggel, 2016. január 1-jéig azt a hitelezési mutatót minősítené rossznak, ahol a nem teljesítő hitelek aránya a teljes hitelállományhoz képest meghaladja a 12 százalékot. Az átmeneti idő után a fenti mutató visszaállna a továbbra is elvárt 10 százalékra.
A korábban elfogadott, de kedden szintén visszaküldött egyházügyi törvénymódosítás esetében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere jegyzi a módosítást. Áder János szerint az említett jogszabály-változtatás jogbizonytalansághoz vezethet az egyházak nyilvántartásában, az elfogadott előterjesztés ugyanis hatályon kívül helyezi az egyházak nyilvántartására vonatkozó lényeges szakaszokat.
Balog Zoltán erre reagáló módosításában jogszabály-szerkesztési hibának nevezi a történteket, és olyan pontosító változtatásokat javasol, amelyek megfelelnek a törvényalkotó eredeti szándékának.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
A magyar kormány vétója most azért jó vétó, mert a mostani magyar kormány csinálja.
Az Európai Unióhoz csatlakozó új országok átmenetileg nem szavazhatnának a legfontosabb uniós ügyekben.
A német vezetők történelmi lehetőséget látnak a vétójog, illetve az egyhangú döntéshozatal felszámolására.
Sokan lehetőségnek tekintik Orbán Viktor távozását arra, hogy megszüntesse az EU az egyhangúsági szavazást.
A vezetéket érintő javítási munkálatok befejeződtek.
Miért akarja eltörölni a tagállamok vétójogát Brüsszel? És miért kellene mégis megőriznie az EU-nak a vétójogot? Egyáltalán, milyen területeken lehet vétózni? Gyorstalpalónk!
Több településen is választásokat tartottak, hol polgármestert, hol képviselőt választottak a lakosok.
Az elmúlt hetekben Ukrajna fokozta a nyomást a Krím-félszigeten.
