Tízből három magyar ért egyet a melegházassággal

A magyarok fele helyesli az azonos neműek élettársi kapcsolatának törvényes elismerését, de azzal, hogy házasságot kössenek, csak a megkérdezettek 30 százaléka ért egyet - derül ki abból a nemzetközi közvélemény-kutatásból, amelyet az Ipsos végzett májusban 16 országban, 12 500 ember, köztük 1000 magyar megkérdezésével. Ez azt jelenti, hogy a magyarok ebben a kérdésben az összes megkérdezettnél kevésbé elfogadók, hiszen a homoszexuálisok élettársi kapcsolatát a nemzetközi felmérésben részt vevők 73 százaléka, házasságukat 52 százalékuk támogatta. A magyar lakosság 40 százaléka egyetért azzal, hogy a melegek, leszbikusok örökbe fogadhassanak, illetve vállalhassanak gyermeket. Ez az érték is elmarad az átlagtól, mivel a 16 ország összesített eredménye szerint a megkérdezettek 59 százaléka helyesli, hogy a gyermekvállalásnál a heteroszexuálisokkal azonos lehetőségei legyenek az azonos nemű pároknak. 

A válaszadók között a svédek, a norvégok és a spanyolok voltak a legtoleránsabbak, míg a legkevésbé a lengyelek, a dél-koreaiak, a magyarok és a japánok. A magyar lakosság 51 százaléka egyetért azzal, hogy hivatalosan elismerjék az azonos neműek élettársi kapcsolatát, 26 százaléka ellenzi ezt a jogi lépést, míg 23 százaléknyian nem tudnak állást foglalni ebben a kérdésben. A legnagyobb, csaknem teljes körű támogatás a svédeknél (91 százalék), míg a legalacsonyabb Magyarországon és Japánban (51-51 százalék) volt tapasztalható. A melegek, leszbikusok házasságkötését a magyarok relatív többsége, 47 százaléka nem támogatja, míg 30 százalékuk törvényes lehetőséget biztosítana az azonos neműek házasságkötésére. A hazai megkérdezettek 23 százaléka volt bizonytalan a kérdésben. Leginkább azokban az országokban helyeslik a saját neműekkel kötött frigyet, ahol arra törvényes lehetőség van: Svédországban, Norvégiában és Spanyolországban A legerősebb ellenzés ezzel kapcsolatban Dél-Koreában (26 százalék) volt érzékelhető. 

A törvényerejű házasságkötés jogának és lehetőségének támogatása jellemzőbb a nőkre (38 százalék), mint a férfiakra (23 százalék). Az iskolai végzettség emelkedésével egyre toleránsabbak a társadalmak; a magyarok körében a házasságkötést az alapfokú végzettségűek 23, az érettségizettek 31, a diplomások 40 százaléka fogadja el. Az élettársi közösség elfogadásában is vannak ilyen összefüggések, a magyar férfiak 43, a nők 58 százaléka támogatja, az egyes iskolázottsági csoportokban pedig a helyeslők aránya 38, 55 és 60 százalék. A nemzetközi felmérésből az is kiderül, hogy a nem vallásos emberek körében másfélszer annyian értenek egyet az azonos neműek házasságával, mint a vallásosak között. Az is érdekes összefüggés, hogy a leszbikusokat, melegeket, biszexuálisokat vagy transzneműeket közvetlenül ismerő emberek körében is másfélszer annyian helyeslik az azonos neműek házasságkötését, mint akik nem tudnak ilyen barátról, kollégáról, rokonról vagy ismerősről.