A Budavári Labirintust a közelmúltig, több tíz éven keresztül jogosulatlanul, hatósági engedély nélkül hasznosította a Budavári Labirintus Kft. – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) az MTI-vel a Kúria szerdai ítéletére hivatkozva.
A budai Várhegy alatt húzódó fokozottan védett, Budai Várbarlang részeként nyilvántartott Budavári Labirintus barlangszakasz a törvény erejénél fogva védett barlangnak minősül. E barlang kizárólagos állami tulajdonban áll és forgalomképtelen, vagyonkezelője a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) – írta a VM. Az évek óta húzódó jogvitában a Kúria kimondta: „a Budavári Labirintus a Budai Várbarlang részeként önálló barlangszakasz, a Budai Várbarlang szerves része, jogszabályok által elismerten fokozottan védett természeti érték”, továbbá, hogy „a barlangnál mint fokozottan védett természeti értéknél az engedély nélküli használat önmagában veszélyeztető állapotot, magatartást jelent”.
A kft. a barlang területét mindvégig úgy tartotta birtokában, hogy ehhez semmilyen jogcíme nem volt, és megfelelő engedélyekkel sem rendelkezett – állapította meg a Kúria –, és a barlangszakasz birtoklása során lényegében törvényen kívül helyezte magát. A bírói fórum kimondta továbbá, hogy a DINPI szakértőként eljárhatott a kiürítési eljárás során, erre külön jogszabály jogosítja fel, és a DINPI szakértői megállapításaival szemben a kft. nem élt ellenbizonyítással.
A Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye szerint a kft. a tevékenység végzéséhez szükséges jogerős természetvédelmi engedéllyel nem rendelkezett, „bérleti díjat soha nem fizetett, a barlangot ingyenesen hasznosította, és az állami tulajdon védett természeti értékének (ki)használásával termelt profitot”.
A budai Vár alatti barlangrendszer hévizes feltörések és kimosódások révén jött létre, nagysága világviszonylatban egyedülálló. Az 1980-as évek elején itt, a mostani Budavári Labirintusban kapott otthont az első magyar panoptikum, az 1997-es rekonstrukciós munkálatok nyomán pedig több mint négyezer négyzetméteren kiállítási helyiségeket alakítottak ki. A Budavári Labirintust 2011. július 29-én a rendőrség közreműködésével vette birtokba az állam nevében eljárva a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. A hatóság emberei és a rendőrök felszólították a barlangban tartózkodó turistákat a helyszín elhagyására, ekkor a labirintust bezárták, látogatókat nem fogadott.
A helyszínen Salasovics Andrea, a Budavári Labirintus Kft. ügyvezető igazgatója újságíróknak nyilatkozva „rendkívül brutális” és „teljes mértékben jogellenes” lépésnek nevezte a felügyelőség intézkedését. Azt elismerte, hogy nem fizettek bérleti díjat, ugyanakkor hozzátette: amikor annak idején a polgári védelemtől megkapták hasznosítás céljára az ingatlant, olyan szerződést kötöttek, amelynek értelmében nekik kellett karbantartani, látogathatóvá tenni a labirintust. A Budavári Labirintust a vagyonkezelő DINPI 2011 novemberében nyitotta meg ismét a látogatók előtt.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Már harmadszor.
Nyolc sportoló fordult bírósághoz, miután a 2022-es Világjátékokon elért eredményeikért nem kapták meg a kormányrendelet által biztosított jutalmat.
Ezúttal az Economx és az Index veszített az Alkotmánybíróság előtt.
Tavaly még elutasították a kezdeményezést.
Tuzson Bence legújabb videójában kiemelte, hogy a Kúria egyszer már megtiltotta a rendezvény megszervezését.
A Tényi István által tett feljelentésben ugyanis több bűncselekmény gyanúja mellett a költségvetési csalás is szerepel, amelynek vizsgálatára a NAV jogosult.
Nem csitulnak az indulatok.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban jelezte: a tárgyalások kulcskérdése a Donbász sorsa – emlékeztetett a Reuters.
