Méltánytalannak tartja a pályázatának elutasításáról szóló bírálatot a PécsiÚjság.hu-nak nyilatkozva a Pécsi Tudományegyetemen oktató filozófus, eszmetörténész, akinek bírálói morális okokra hivatkozva pontozták le a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjra beadott pályázatát.
A pszichológia filozófiájával, a tudomány- és filozófiatörténettel, valamint a 20. századi magyar eszmetörténettel foglalkozó Demeter Tamás úgy fogalmazott: „nincs olyan szempont, amely alapján az így született eredmény igazolható lenne. Az olyasfajta morális megfontolás, amelyre a bírálók hivatkoznak, kívül áll azon a szempontrendszeren, amely bármilyen kutatási pályázat értékelésében szerepet játszhat. Az, hogy valaki egy problémát másképp ítél meg mint én, nem lehet mérvadó egy pályázat értékelésénél” – hangsúlyozta Demeter Tamás. Hozzátette, ez a végeredmény rámutat arra, hogy a bírálati folyamat igen nagyfokú szubjektivitásnak enged teret.
„Arra is lehetőségük lett volna a bírálóknak, hogy a pályázat különböző részeinek értékelésénél levonjanak néhány pontot. Bár a végeredmény akkor is ugyanez lett volna, de nem vált volna nyilvánvalóvá a bírálónak az a motivációja, amely így kiderült” – fejtette ki a filozófus. Ahhoz, hogy az értékelések tisztességesen bonyolódjanak le, a tudós közösséget olyan szakmai morálnak kellene mozgatnia, amely Magyarországon jelenleg jórészt ismeretlen – vélekedett.
A Pécsi Újság.hu kérdésére, hogy mi állhatott a bírálók motivációjának hátterében, Demeter Tamás úgy felelt, erről „nem szeretne spekulálni”. Az Index cikkével kapcsolatban, amely szerint évekkel ezelőtt antiszemita megjegyzést tett az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Filozófiai Intézetének igazgatóhelyettesére, kijelentette: „tőlem egyértelműen antiszemita megnyilvánulásokat nem tud idézni senki, se szóban, se tettben, és semmilyen egyéb másféle módon sem”.
Az Index június 17-én írt arról, hogy Demeter Tamás filozófus Facebook-oldalán közzétette elutasított Bolyai-ösztöndíjpályázata bírálóinak írásos indoklását. A cikkben a bírálatban említett „morális okokat” illetően felvetették: az ügy hátterében az állhat, hogy a filozófus 2009-ben állítólag antiszemita megjegyzést tett az MTA Filozófiai Intézetének igazgatóhelyettesére, Gábor Györgyre egy karácsonyi bulin. A külföldön több alkalommal is sikerrel pályázó Demeter Tamás a portál kérdésére azt is elmondta: számos helyre pályázott a hazai intézményrendszerben, de különösebb sikereket nem tudott elérni. Azt azonban nem tudja, ez összefüggésben van-e bármilyen konfliktusával – tette hozzá.
Az MTA szerdán közleményt adott ki az ügyben. Eszerint az akadémia elnöksége keddi ülésén foglalkozott az elutasított pályázattal. Felidézték: a dokumentum szerint a bírálók maximális pontszámra értékelték a pályázó tudományos eredményeit, a tervezett kutatómunka időszerűségét, kidolgozottságát, kivitelezhetőségét, emellett azonban morális okokra hivatkozva nulla pontot adtak az összbenyomásra. Az értékelést a szakértői kollégium tagjai elfogadták - tették hozzá. A közlemény szerint Pálinkás József MTA-elnök az elutasított pályázat megismerése után új szakértői kollégium felállítását kezdeményezte az ösztöndíj kuratóriumának elnökénél. Arra is felkérte a kuratóriumot, hogy finomítson a Bolyai-ösztöndíjpályázatok bírálati szempontrendszerén annak érdekében, hogy „a jövőben ilyen példátlanul kirívó és ellentmondásos értékelés ne ingathassa meg a több mint tizenöt éve eredményesen működtetett akadémiai ösztöndíjrendszerbe vetett bizalmat”.
Az MTA 1996-ban hozta létre a legfeljebb három éven át adható Bolyai-ösztöndíjat a pályakezdő fiatalok tudományos életpályájának megtervezhetősége érdekében. Célja, hogy sikeres, PhD-fokozattal rendelkező kutatóknak olyan ösztöndíjat biztosítsanak, amely segíti és ösztönzi a már jelentősebb eredményeket felmutató tudósokat magyarországi kutatások folytatására, valamint az MTA-doktori értekezés megírására és a cím megszerzésére.
„A valóság egy Isten által elmesélt történet”: Leo Strauss és a Alexandre Kojève vitájáról konferenciáznak az MCC-ben, egyben Lánczi Andrásék bemutatták új politikai filozófiai folyóiratukat, és a konzervatív filozófus Eric Voegelinről szóló kötetüket.
A Magyar Kutatási Hálózatnál hisznek abban, hogy a tudomány önmagában csak fél lábon áll.
Meghalt Dobai Péter költő, író, esszéista, dramaturg, filmrendező. Isten nyugosztalja. A huszadik század magyar prózairodalmának meghatározó alakja volt, jómagam legalábbis mindig annak tartottam és tartom most is. Győrffy Ákos írása.
Hamvas Béla-estekkel jelentkezik a Tárkány Művek zenekar a Várkert Bazárban. Ezen alkalomból faggattuk a zenészt Hamvas Béla filozófiájáról, népzenéről, mítoszokról és egyebekről is. Interjúnk.
Míg a hazug törődik a valósággal azért, hogy eltagadhassa azt, a „bullshitter” számára teljesen közömbös, az ő egyetlen célja a hatás – írta éleslátó esszéjében Harry G. Frankfurt közel negyven évvel ezelőtt.
Igazi rejtély, hogy mi történt Arisztotelész politikai tanításával, amelyen továbbra is mindenki úgy lép át, mint családi otthona megszokott küszöbén. Czopf Áron írása.
Egy világszerte tapasztalható leminősítési hullám kellős közepén Magyarország továbbra is megkapta a hitelminősítők bizalmát.
Egyes édességek és nassolnivalók is kisebb kiszerelésben kaphatók, de ezt jelezniük kell az üzleteknek.
