A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke egy, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjra pályázó filozófus elutasított pályázatának megismerése után új szakértői kollégium felállítását és az ösztöndíjpályázatok bírálati szempontrendszerének „finomítását” kezdeményezte – közölte az akadémia titkársága szerdán az MTI-vel.
A közleményben az áll: az akadémia elnöksége keddi ülésén foglalkozott a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjra pályázó filozófus elutasított pályázata interneten közzétett értékelésének ügyével. Felidézték: a dokumentum szerint a bírálók maximális pontszámra értékelték a pályázó tudományos eredményeit, a tervezett kutatómunka időszerűségét, kidolgozottságát, kivitelezhetőségét, emellett azonban morális okokra hivatkozva nulla pontot adtak az összbenyomásra. Az értékelést a szakértői kollégium tagjai elfogadták – tették hozzá.
Pálinkás József, az MTA elnöke - a sajtóból értesülve az ösztöndíjpályázat értékelésével kapcsolatos eljárásról és megismerve a bírálatok indoklását – már korábban felkérte az ösztöndíj kuratóriumának elnökét, hogy kezdeményezze a bírálóknál a pontozás szöveges indoklásának részletes kifejtését. Az elutasított kutatói pályázat teljes dokumentációjának ismeretében az akadémia elnöke most felkérte a kuratórium vezetőjét, hogy a kuratórium hívja vissza a szakértői kollégium elnökét és tagjait, és állítsanak fel új szakértői kollégiumot.
Mint írták, Pálinkás József egyúttal arra is felkérte a kuratóriumot, hogy finomítsanak a Bolyai-ösztöndíjpályázatok bírálati szempontrendszerén annak érdekében, hogy „a jövőben ilyen példátlanul kirívó és ellentmondásos értékelés ne ingathassa meg a több mint tizenöt éve eredményesen működtetett akadémiai ösztöndíjrendszerbe vetett bizalmat”.
Az Index június 17-én írt arról: Demeter Tamás filozófus Facebook-oldalán közzétette elutasított Bolyai-ösztöndíjpályázata bírálóinak írásos indoklását. A cikkben a bírálatban említett „morális okokat” illetően felvetették: az ügy hátterében az állhat, hogy a filozófus állítólag 2009-ben antiszemita megjegyzést tett az MTA Filozófiai Intézetének igazgatóhelyettesére, Gábor Györgyre egy karácsonyi bulin.
Az MTA 1996-ban hozta létre a legfeljebb három éven át adható Bolyai-ösztöndíjat a pályakezdő fiatalok tudományos életpályájának megtervezhetősége érdekében. Célja, hogy sikeres, PhD-fokozattal rendelkező kutatóknak olyan ösztöndíjat biztosítsanak, amely segíti és ösztönzi a jelentősebb eredményeket már elért tudósokat magyarországi kutatások folytatására, valamint az MTA doktora értekezés megírására és a cím megszerzésére.
A kritikákra az MTA agresszívan reagál, mellőzve a tudományos párbeszédet, és ultraliberális sajtóorgánumok szolgálatait igénybe véve lejárató kommunikációt folytat. Lentner Csaba írása.
Mintegy 15 ezer diákot kérdezett a Nézőpont Intézet Egyetemkutató Műhelye.
A jogszociológia és jogfilozófia védelmében azért említeni kell, hogy éltek a mi országunkban régen igazi szakemberek is. Nizalowski Attila írása.
A közgazdász professzor szerint a magyar tudományos élet utánpótlása nem a teljesítmények alapján történik, így nem lehetnek akadémiai tagok a jobboldali értelmiségi kör tagjai.
A kulturális és innovációs miniszter szerint miközben Brüsszel az egyetemeinket azzal támadja, hogy nem elég autonómok, saját hatalmának kiterjesztésére törekszik. Interjúnk.
Le kellene végre állítani a Magyar Tudományos Akadémia elleni méltatlan támadásokat, mert a tudomány képviselőit pártszimpátiától függetlenül taszítják – mondja Freund Tamás, a köztestület elnöke. A nemzetközileg elismert agykutatóval az MTA körül kialakult feszült politikai légkör hátterét boncolgattuk.
Egy világszerte tapasztalható leminősítési hullám kellős közepén Magyarország továbbra is megkapta a hitelminősítők bizalmát.
Egyes édességek és nassolnivalók is kisebb kiszerelésben kaphatók, de ezt jelezniük kell az üzleteknek.
