Az Alkotmánybíróság hétfőn meghozott határozatában megállapította, hogy az önálló szabályozó szervről rendelkező sarkalatos törvény meghatározhatja a szerv vezetőjének, a kinevezési feltételeit így például a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének kinevezését is – közölte a testület az MTI-vel.
Az NMHH elnökére vonatkozó követelmények tekintetében lényeges körülmény, hogy ennek a szervnek a szabályozását az alaptörvény szólásszabadságot rögzítő IX. cikke utalja sarkalatos törvény tárgykörébe, a sarkalatos törvény pedig úgy rendelkezik, hogy a kinevezett elnök a sajtószabadság érvényesülését szolgáló médiatanács elnökjelöltjévé válik – írták közleményükben.
A testület emlékeztetett: a kormány az NMHH elnökének kinevezésével összefüggésben kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál az alaptörvény vonatkozó bekezdésének értelmezését. Az Ab az indítványban megfogalmazott kérdések közül egyet tudott érdemben megválaszolni, a többivel kapcsolatban azt állapította meg, hogy nem bírálhatók el az alkotmányértelmezés keretein belül, ezért azokat visszautasította.
Frissítés:
Az Ab felidézte: a kormány elsőként annak a kérdésnek a megválaszolását indítványozta, hogy az önálló szabályozó szervre vonatkozó sarkalatos törvény előírhat–e az alaptörvényben nem szereplő követelményeket a szerv vezetőjévé kinevezhető személyekkel kapcsolatban. Ez vonatkozik az NMHH–ra is. A testület megállapította, hogy az önálló szabályozó szervről rendelkező sarkalatos törvény meghatározhatja a szerv vezetőjévé válás feltételeit.
Az indítvány következő kérdésével összefüggésben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az NMHH elnökére vonatkozó kinevezési feltételek meghatározása nem lehetséges önmagában az alaptörvény azon bekezdése alapján, amely az önálló szabályozó szerv vezetőjének kinevezéséről rendelkezik. A testület szerint ugyanis az önálló szabályozó szervre, annak vezetőjére vonatkozó alkotmányos követelmények nagymértékben függnek attól, hogy az adott szerv működése az alaptörvény mely más rendelkezésein alapul, illetve mely más rendelkezéseivel, köztük mely alapjogokkal áll összefüggésben.
Az Ab felhívta a figyelmet arra: az NMHH elnökének esetében lényeges körülmény, hogy ennek a szervnek a szabályozását az alaptörvény véleménynyilvánítás szabadságát rögzítő cikke utalja sarkalatos törvény tárgykörébe. Másrészt az önálló szabályozó szerv vezetőjére irányadó követelmények attól sem függetleníthetők, hogy az adott szerv és annak vezetője pontosan milyen hatásköri, szervezeti és működési rendben, illetve milyen szabályozási környezetben fejti ki tevékenységét. Továbbá az NMHH elnöke esetében lényeges törvényi szabály, hogy a kinevezett elnök a kinevezés tényével és időpontjában a sajtószabadság érvényesülését szolgáló médiatanács elnökjelöltjévé válik.
A törvényi kritériumok értelmezése és érvényre juttatása az NMHH elnökének jelölésére és kinevezésére jogosult személyek, azaz a miniszterelnök és a köztársasági elnök feladata - zárta közleményét az Ab.
A szakértők egy nappal a választás előtt aláhúzták: a külföldi szavazatok miatt akár napokig elhúzódhat a végső eredmény kihirdetései, így a politikai erőknek komoly felelősségük van, hogy mit üzennek a választóik felé.
Túlcsordult benne a választási őrület.
Újabb vágyvezérelt cikket közölt a The Guardian.
A vállalhatatlan műsor a bizonytalan szavazókat a Fidesz mellé lökhette.
„Köszönjük,hogy megmutattátok az országnak, hogy miért kell ezt a csőcseléket távol tartani!”
Robog tovább a Fidesz kampánybusza.
Eckü segítette a bizonytalanok döntését.
Háromévesen lovagolni tanult, hatesztendősen hadi táborokban nevelkedett, nem sokkal később pedig csaknem portyázó törökök áldozata lett. Ilyen volt II. Rákóczi Ferenc kisgyermekkora!
Ez a demokrácia csődje – figyelmeztetett Christian Hafenecker, az Osztrák Szabadságpárt főtitkára.
