Valencia után Barcelonában is ítéletidő pusztít – kiadták a vörös riasztást (VIDEÓ)
Több, közösségi médiában közzétett felvételen látszik, ahogy a heves esőzés az utcák mellett sok lépcsőházat is elárasztott.
Jól vizsgázott a június eleji dunai árvízkor a tavaly januárban hatályba lépett katasztrófavédelmi törvény – mondta újságíróknak egy csütörtöki győri konferencia előtt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, Domokos László.
Domokos László úgy fogalmazott: „a törvény kiállta a próbát, egy védettebb helyzetet hozott létre Magyarország lakossága és a magyar értékek, vagyon védelme szempontjából”, hozzátéve, egy ország fejlettségét is mutatja, mennyire képes katasztrófák idején egyszerre szervezetten és a közpénzzel takarékoskodva védekezni.
Megjegyezte, hogy a két éve elfogadott jogszabály megalkotásakor messzemenően figyelembe vették az ÁSZ korábbi megállapításait. Elmondta, a hivatalba lépése után, még 2010 közepén elrendelt célvizsgálatot megelőzően erről a területről nem készült átfogó számvevőszéki áttekintés.
Akkor egyik megállapításuk az volt, hogy folyamatosan csökkentek a katasztrófavédelemre 2010 előtt fordított pénzek, egy másik pedig az, hogy a védekezés alapvetően a – sok esetben nem kellően felkészült – polgármesterekre hárult. Ezért fogalmazódott meg a erőteljesebb állami szerepvállalás igénye, hiszen „a végén úgyis az államnak kell majd helytállnia a károkért”.
Megjegyezte: a három éve indított vizsgálat során a számvevőszék szakemberei azt is megállapították, hogy a települések felének még katasztrófavédelmi terve sem volt, a segélyezés koordinálatlan keretek között zajlott, a belvízhelyzet kezelése pedig nem a katasztrófavédelemhez tartozott.