Áder János államfő nyújtotta át a Nemzetközi Adalbert-díj az Európai Békéért, Szabadságért és Együttműködésért elismerést Petr Pithartnak, a Cseh Köztársaság egykori miniszterelnökének szombaton, Budapesten.
Rudolf Chmel korábbi cseh kulturális miniszter – az egykori Csehszlovákia utolsó budapesti nagykövete – a díjazottat méltatva úgy fogalmazott az eseményen: kevés embert ismer, aki az elmúlt fél évszázadban olyan mély nyomott hagyott volna a közéletben, mint Petr Pithart, aki értelmiségiként egy aktív, de elkötelezett kisebbség tagja volt. 1968-ban is a pluralista pártberendezkedés megvalósítására törekedett – emlékeztetett.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Petr Pithart egyike annak a csekély számú cseh politikusnak, akik a szlovákiai kisebbségek, köztük a magyarok problémáira is reflektáltak, és aki számára világos, hogy ott a magyarok őshonos lakosok. Reflektált a cseh nacionalizmusra is, kimondva, olyan hiba volt a németek kiűzése és a kollektív bűnösség kimondása, amelynek napjaink politikájára is hatása lehet. Henryk Muszynski érsek emlékeztetett arra, hogy a díjazott aktívan részt vett az 1968-as Prágai Tavasz eseményeiben, ezért fel kellett adnia jogi oktatói tevékenységét a prágai Károly Egyetem Jogi Karán. Egyike volt a Charta ’77 első aláíróinak, és elkötelezte magát az ellenzéki mozgalomban is, a rendszerváltás időszakában pedig aktívan közreműködött a demokratikus kultúra kialakításában és az új politikai berendezkedés felépítésében, emellett a visegrádi együttműködés létrehozásában, a cseh-német megbékéléssel.
Hans Süssmuth, az alapítvány elnöke a visegrádi államok együttműködésének fontosságát hangsúlyozta. Elmondta: az Adalbert Alapítvány 1989-ben jött létre azzal a céllal, hogy tevékenységével hozzájáruljon Európa szellemi, kulturális egyesüléséhez, „a kontinens tartós összenövéséhez”. A gondolkodás, az oktatás, a tudomány területén tartotta szükségesnek az együttműködést, szerinte ugyanis ezek a mélyen gyökerező értékek tudták túlélni a szocializmust.
A díjról elmondta: főleg szabadságharcosokat tüntetnek ki, hogy biztosítsák számukra az őket megillető ismertséget. A szocialista diktatúra feltételei között megpróbáltak igazságban élni – mutatott rá –, a béke és a szabadság szószólói lettek országukban. Eddig többek között Antall József, Václav Havel, Helmut Kohl és Göncz Árpád vehette át az oklevéllel, éremmel és 10 ezer euróval járó elismerést. A kétévente átadott díjat egy tizenkéttagú bizottság ítéli oda.
Petr Pithart az elismerést megköszönve emlékeztetett arra, miniszterelnökként első külföldi útja Magyarországra vezetett, még az első szabad magyar választások előtt. Elmondta, akkoriban nemcsak az Esztergom és Párkány közötti híd volt romokban, hanem a kapcsolatok is a szomszédos országok és Nyugat-Európa felé. Bár a híd felépült – mondta –, a térség geopolitikai és szellemi helyzete okán a centrum és a periféria között nemcsak vonzerő, hanem feszültség is létezik, ezért továbbra is fontos a párbeszéd, az együttműködés – hangsúlyozta. Az 1941-ben született Petr Pithart 1990 és 1992 között volt a cseh kormány miniszterelnöke, később több alkalommal töltötte be a szenátus elnöki posztját.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
„A ti választásotok a mi választásunk is – sok szerencsét!” – üzente Matteo Salvini.
„Ideje újragondolni az átlagbérek mítoszát.”
Mark Rutte beszámolója szerint Trump elégedetlenségének adott hangot a NATO több európai tagállamával szemben.
Az amerikai alelnök egyértelműen kiállt Magyarország mellett, és élesen bírálta az uniós bürokráciát.
A Cseh Köztársaság miniszterelnök-helyettese világosan elmondta, milyen politikus a magyar miniszterelnök.
Nagy siker ez hazánknak.
Három nappal a választások előtt robbant az újabb politikai bomba.
