Orbán Viktor: Magyarország továbbra is a józan hang politikáját követi
Ukrán háború, nemzetközi elfogatóparancs, gazdasági semlegesség, nemzeti konzultáció – ezekről beszélt a Kossuth Rádióban a miniszterelnök.
Oltay Edith A Fidesz és a magyar jobbközép újraértelmezése című, angol nyelvű könyvét (Fidesz and the Reinvention of the Hungarian Center-Right) mutatták be kedden az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában, Schöpflin György néppárti EP-képviselő, valamint a brüsszeli Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Társaság szervezésében.
A szerző részvételével tartott könyvbemutató beszélgetés irányítója Nick Thorpe, a BBC budapesti tudósítója volt. A magyarországi születésű, de gyermekkora óta külföldön élő szerző, aki a bonni egyetemen szerzett politikatudományi diplomát, évek óta foglalkozik a magyar pártrendszer tudományos elemzésével. Oltay szerint – mint könyvének előszavában írta – a Fidesz azért válhatott széles megalapozottságú néppárttá, mert alkalmazkodni tudott a gyorsan változó politikai környezethez. A beszélgetésen a szerző erre ki is tért, és a gondolatot továbbvitte: a Fidesz 2010-es kétharmados választási győzelmét annak tulajdonította, hogy a párt a középosztályon túl nyitott a szélesebb, szegényebb rétegek felé is.
A beszélgetés során Thorpe egyebek közt arra kért magyarázatot Oltaytól, hogyan történhetett, hogy Orbán Viktor az évek során „antikommunistából antiliberálissá változott”. A politológus szerint Orbán megőrizte antikommunista mivoltát. Oltay Edith meglátása szerint a vízválasztó időszak az volt, amikor az 1994-es választások nyomán a szocialisták – mint fogalmazott: a volt kommunisták – kerültek újra hatalomra, és akkor az SZDSZ, amely a Fidesz potenciális liberális szövetségese lehetett volna, a baloldallal való összefogást választotta.
A vitában Schöpflin György arra hívta fel a figyelmet, hogy az évek során maga a liberalizmus is sokat változott, és a jelenlegi magyarországi liberális baloldal nem azonosítható a klasszikus szabadságelveket megfogalmazó liberalizmussal.