Az MSZP szerint nem megoldás a devizahitelesek problémáira, ha a bajba jutott embereket összeköltöztetik, egykori munkásszállókon, laktanyákban helyezik el. Korózs Lajos szerint olyan bérlakásprogramot kellene indítani, amely élhető környezetben biztosít lakhatást a bajba jutott devizahiteleseknek.
A Blikk hétfőn írt arról, hogy az elmúlt hetekben felmérték az állami tulajdonú lakásokat és lakáscélra is átalakítható ingatlanokat, hogy mely épületeket érdemes átadni a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-nek. Ezek között kollégiumok és közösségi szállók is találhatók.
Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára kedden elmondta, alternatív lehetőségeket kínálnának azoknak a nehéz helyzetbe jutott devizahiteleseknek, akik már bérlőként laknak korábbi ingatlanukban, de a rezsit így sem tudják fizetni: felajánlják nekik, hogy kisebb, illetve alacsonyabb komfortfokozatú lakásba költözzönek. Jelenleg 305 ilyet vizsgálnak.
Az MSZP-s Korózs Lajos erre reagálva azt mondta: az ócsai lakóparkhoz hasonlóan ez sem jelentene megoldást a devizahitelesek problémáira, ugyanis nem segítség, ha azonos problémával küzdő embereket egy „kaszárnyába” költöztetnek össze. Hozzátette: több mint 150 ezer család nem tudja három hónapnál hosszabb ideje törleszteni a hitelét. Azt kérdezte, kinek az érdeke, hogy az eszközkezelő programjában részt vevőket kiköltöztessék otthonukból. A pangó lakáspiacon ugyanis nem fogják tudni eladni az ingatlanokat, azok üresen állnak majd.
Korózs Lajos kifejtette: volt munkásszállók és elhagyott laktanyák átalakítása helyett olyan bérlakásprogramot kellene indítani, amely élhető környezetben biztosít lakhatást a bajba jutott devizahiteleseknek. Bírálta a kormány eddigi intézkedéseit, mondván, hogy az árfolyamgáttal csak a jogosultak harmada kíván élni, a végtörlesztést csak a jómódúak vehették igénybe, az ócsai lakóparkba pedig mindössze húsz család költözhet be az első körben.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Komjáthi Imre, Szanyi Tibor és Thürmer Gyula eltérően látják a magyar baloldal helyzetét, abban azonban egyetértenek: a korábbi politikai modell válságba került. A kérdés már nemcsak az, hogy ki vezeti a baloldalt, hanem az is, hogy mit jelent ma baloldalinak lenni.
Az elviselhetetlen fájdalom már nemcsak a menstruációja alatt, hanem egy idő után a két ciklus között is kitartott.
Az MSZP és az akkor az ország és az állam kulcspozícióit elfoglaló elitek hatalma nem a demokratikus rendszer legitimációjából eredt, hanem a diktatúra idején felhalmozott kulturális tőkéből.
Ezek voltak a legolvasottabb híreink csürtörtökön.
Hiszékeny Dezső tudatosan döntött úgy, hogy teret ad a választáson az ellenzéknek.
Csintalan képtelen arra, hogy a valóságot valóságnak lássa. Most például szerinte Orbán Viktor már a fasiszta revansot szervezi... Horváth K. József írása.
A brit miniszterelnök a lemondása után már ki is nézte az új pozícióját.
