Jövőre állhat hadrendbe a medinai radar

A Népszabadság hétfői számában Friedrich István nyugalmazott radarmérnök nyilatkozata alapján írt arról, hogy Medina nem alkalmas a radarberendezés telepítésére, s hogy „nem szakmai, hanem politikai döntés született”. Az alezredes a Népszabadságnak elmondta, hogy a szakemberek a régió lokátor szempontjából szóba jöhető helyeket pontozták, s a tízes skálán a Zengő 9,2, a Tubes 8,8, a Hármashegy 8,2, Mórágy 7,5 pontot kapott, míg Medinának mindössze 2,2 pont jutott. Ezt a cikkben azzal magyarázták, hogy Medináról nem látható a térség fel nem derített légterének (a 2950 méter alatti tartománynak) a 80 százaléka. Emiatt fenn kell tartani két réskitöltő radart és az azokat kiszolgáló századokat. A Népszabadság arra is kitért, hogy két réskitöltő radarszázad fenntartása a következő húsz évben tetemes költséget jelent majd.

A HM erre reagálva hangsúlyozta: „elképzelhetetlen az, hogy a szövetség olyan beruházást finanszírozzon, ami nem felel meg stratégiai céljainak”. Mint kifejtették, a NATO a közös költségből beszerzett radarok élettartama alatt, azaz 2033-ig a működés-fenntartás költségeire biztosít forrást – vagyis nem igaz az, hogy kizárólag nemzeti kiadást jelent a berendezés működtetése. A 3D-s radar költsége a szolgálatot teljesítő állomány bérjellegű kiadásaiból, a laktanyai elhelyezési költségekből, valamint a technika hadrafoghatóságának biztosításához szükséges költségekből tevődik össze. Azt, hogy mindez mennyibe fog kerülni, csak az üzembe állítás után lehet pontosan megmondani – írta a HM.

„A mobil radarszázadokra a 3D-s radar elhelyezésétől függetlenül is nagy szükség van” – hangsúlyozta a HM, főként azért, mert egy feszült biztonsági helyzetben az épített radarok kiemelt katonai célpontnak számítanak. Biztonságpolitikai szempontból sem megengedhető, hogy ne álljon rendelkezésre mobilradar-képesség. A HM Arzenál Zrt.-nél jelenleg is folyamatban vannak olyan haditechnikai fejlesztések, amelyek a radarmodernizációt szolgálják, és amelyek eddigi eredményei biztatóak – emelte ki a HM.

A helyszínválasztás kapcsán felidézték, hogy a Legfelsőbb Bíróság 2010 márciusában hozott döntésével olyan feltételeket támasztott, amelyek a radarobjektum kivitelezését gyakorlatilag a teljes Mecsek hegységben – így a Zengőn, a Tubesen és a Hármashegyen is - ellehetetlenítették. Emiatt olyan helyszínt kellett keresni, amely egyszerre megfelel a katonai és a környezetvédelmi feltételeknek, és a környező lakosság sem tiltakozik ellene. Ennek a feltételnek egyedül Medina felelt meg; bármely más, zöldmezős beruházás – köztük a Mórágy és a Liszó – esetében valamelyik szempont sérült volna.

A HM szerint „a kiválasztott helyszín megfelel a NATO elvárásainak”. Mint írták, a Tubesre tervezett radar Medinára történő áthelyezéséhez való hozzájárulását a NATO Szövetséges Erők Európai Főparancsnokságának vezérkari főnöke 2010. szeptember 4-én kiadott állásfoglalásában is megerősített.

A medinai 3D-s radarállomás a magyar légteret ellenőrző rendszer harmadik eleme lesz, a másik két háromdimenziós radarállomás Bánkúton és Békéscsabán működik.