A szocialisták szerint a papírokból és az előzményekből is az látszik, hogy amennyiben a városvezetés a 2009-es közgyűlési határozatoknak megfelelően járt volna el, nem kellene hárommilliárd forint kompenzációt fizetni a Sueznek. Az MSZP ezért hűtlen kezelés miatt büntetőfeljelentést tesz.
Hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt ismeretlen tettes ellen büntetőfeljelentést tesz a Magyar Szocialista Párt a Pécsi Vízművel kapcsolatos önkormányzati megállapodás miatt – jelentette be Tóth Bertalan, a párt országos elnökségének tagja hétfői sajtótájékoztatóján, Pécsen. Közölte, hogy a párt szakértői az elmúlt napokban áttanulmányozták a pécsi önkormányzat és a francia Suez Environnement között minap létrejött megállapodás összes részletét. A papírokból és az előzményekből is az látszik, hogy amennyiben a városvezetés a 2009-es közgyűlési határozatoknak megfelelően járt volna el, nem kellene hárommilliárd forint kompenzációt fizetni a Sueznek – mondta Tóth Bertalan.
A párt országos elnökségének tagja közölte: úgy döntöttek, hogy hűtlen kezelés miatt büntetőfeljelentést tesznek ismeretlen tettes ellen a Baranya Megyei Főügyészségen. Tóth Bertalan szerint a hárommilliárd forintos kompenzációt, hiába biztosítja ennek fedezetét a kormány, a pécsi önkormányzatnak kell megfizetnie. Ezen túl az önkormányzat mintegy kétmilliárd forint kötelezettségvállalást is örökölt a Pécsi Vízmű Zrt. részvényeinek megvásárlásával, a menedzsmentjogok megszerzésével – tette hozzá. Az MSZP szerint a Pécsi Vízmű Zrt. székházának 2009-es elfoglalásakor pedig hivatali visszaélést követett el az önkormányzat, ezért ebben a kérdésben is büntetőfeljelentést tettek.
Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere április 26-án jelentette be, hogy jelképes összegért, egy euróért visszavásárolta a pécsi önkormányzat a francia Suez Environnement vállalatcsoporttól a Pécsi Vízmű Zrt.-t. A pénteki megállapodás értelmében a városnak a korábban követelt 10 milliárd forint helyett 3 milliárd forint kompenzációt kell fizetnie. Az összeget a kormányzat biztosítja Pécs számára. A polgármester akkor közölte, hogy a megállapodás minden dokumentuma bárki számára megtekinthető, és a város honlapjára is felkerül. Pécs 2009. október elején mondta fel a szolgáltatási szerződést, és vette át a városi vízközműveket, miután az addigi vízszolgáltató Pécsi Vízművel határidőre nem egyezett meg a kisebbségi tulajdon visszavásárlásáról. Az önkormányzat által megbízott biztonsági cég alkalmazottai ellenőrzésük alá vonták a vízmű épületét, és kizárták a Pécsi Vízmű vezetőit. Azóta Pécsen az önkormányzat által alapított Tettye Forrásház a szolgáltató.
A város és a kisebbségi tulajdonos francia Suez Environnement között azért romlott meg a viszony, mert az önkormányzat szerint a Pécsi Vízmű túl drágán szolgáltatott, nem a vízdíj csökkentését, hanem a terjeszkedést helyezte előtérbe. Emellett az önkormányzat sokallta a befektető osztalékát és egyéb járandóságait, amelyek a képviselők szerint egy százszázalékos városi tulajdonú vízszolgáltató esetén Pécset gazdagíthatnák. Az ügy érintettjei mintegy 40 jogi eljárást indítottak egymás ellen. A Suez 32,3 millió euró, azaz mintegy 10 milliárd forintról szóló beadványt nyújtott be a bécsi választott bírósághoz a Pécsi Vízmű székházának elfoglalásáért és a kiesett bevételért. A kárigényt Pécs "méltánytalannak és szándékosan túlzónak" tartotta.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara melletti választott bíróság jogszerűnek találta, hogy a város felbontotta a Pécsi Vízművel kötött üzemeltetési szerződést, a Tolna Megyei Bíróság azonban eljárási hiba miatt új eljárásra kötelezte a választott bíróságot. A döntést a Kúria elődje, a Legfelsőbb Bíróság is megerősítette. A Kaposvári Törvényszék időközben jogerősen kimondta: jogsértő volt a vízműszékház 2009 októberi birtokbavétele, az eredeti állapotot azonban nem állíttatta helyre, mert úgy találta, annyi változás állt be az ügyben, hogy az nem indokolt.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Komjáthi Imre, Szanyi Tibor és Thürmer Gyula eltérően látják a magyar baloldal helyzetét, abban azonban egyetértenek: a korábbi politikai modell válságba került. A kérdés már nemcsak az, hogy ki vezeti a baloldalt, hanem az is, hogy mit jelent ma baloldalinak lenni.
A volt helyettes államtitkár hivatali visszaélés miatt tett feljelentést a miniszterelnökkel szemben, amit az Index szerint az ügyészség elutasított.
Az elviselhetetlen fájdalom már nemcsak a menstruációja alatt, hanem egy idő után a két ciklus között is kitartott.
Költségvetési csalás, valamint hűtlen kezelés bűncselekmény gyanúja miatt folyik a nyomozás.
Az MSZP és az akkor az ország és az állam kulcspozícióit elfoglaló elitek hatalma nem a demokratikus rendszer legitimációjából eredt, hanem a diktatúra idején felhalmozott kulturális tőkéből.
A Magyar Péter elleni feljelentést az I. kerületi rendőrkapitányság vezetője tette át a főügyészséghez.
Alig néhány napon belül derült ki, hogy a kabinet kivezeti a kamatstopot, megszünteti az üzemanyagok védett árát, és átalakítja a vállalkozók fix, kedvezményes hitelét. A spórolás jegyében született döntések további intézkedéseket is elővetíthetnek a következő hónapokra.
Egy kezdő képviselővel szemben ott áll a rutinos minisztérium, lobbista, az uniós apparátus: azok kapnak tehát még nagyobb befolyást, akiket senki sem választott meg. Sebestyén Géza írása.
