A Vodafone pert indított a Médiahatóság ellen

A mobilszolgáltató társaság azután döntött így, hogy nem született megállapodás a jövő októberében lejáró, 900 megahertzes sávtartományt érintő frekvenciahasználati jogosultságának meghosszabbításáról. Az ügy előzménye, hogy az NMHH április 8-án bejelentette: új stratégiai alapokra kívánja helyezni az együttműködést a mobilszolgáltatókkal, és ennek első lépéseként nem kívánja automatikusan meghosszabbítani a szolgáltatók jelenlegi frekvenciahasználati jogosultságát.

A Vodafone álláspontja szerint viszont a 900 megahertzes frekvenciahasználati engedélyére vonatkozóan az egyetlen jogszerű lehetőség a hátrányos megkülönböztetéstől mentes szerződéshosszabbítás. A társaság a hatályban lévő hatósági szerződésre hivatkozik, amelyben a közlemény szerint „a magyar állam vállalta, hogy a három mobilszolgáltató között nem tesz hátrányos megkülönböztetést, továbbá azt is, hogy a frekvenciahasználati jogosultság meghosszabbítása során a Vodafone vonatkozásában nem alkalmaz hátrányosabb feltételeket, mint a Magyar Telekom és a Telenor 2007-es hosszabbítása alkalmával tette”.

A közlemény idézi Marchhart Pált, a Vodafone szabályozásért is felelős vezérigazgató-helyettesét, aki kijelentette: „miután a Vodafone Magyarországnak a mai napon van már csak jogorvoslati lépés megtételére lehetősége, így megállapodás híján a több mint 2,6 millió ügyfelünk érdekeit figyelembe véve a mai napon kénytelenek voltunk benyújtani keresetünket a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság ellen a hatósági szerződés megszegése miatt”. Ugyanakkor továbbra is bíznak abban, hogy meg tudnak egyezni a hatósággal – írták. Az NMHH április 19-én azt közölte: a frekvenciahasználati jogosultságok meghosszabbítását érintő döntés minden tekintetben megfelel mind a szolgáltatókkal kötött szerződésekben foglaltaknak, mind az európai uniós normáknak, mind a hatályos nemzeti törvényeknek. A hírközlési hatóság álláspontja szerint a cégeknek ajánlott stratégiai partnerségnek köszönhetően egyszerre válik biztosítottá a kiszámítható piaci viszonyok megteremtése, a szolgáltatások minőségének, versenyképességének növelése és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének kiterjesztése.