Szemerkényi Réka, Orbán Viktor miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója a pozsonyi GLOBSEC kül- és biztonságpolitikai fórumon adott interjút a Mandinernek és a Hír TV-nek. A főtanácsadó szerint a közép-európai országok energia-kiszolgáltatottsági helyzete a „róka fogta csukához hasonlít”. Ennek megszüntetésében hasznos lehet az egyes országok közötti interkonnektorok kiépítése, hosszú távon pedig a palagáz-kitermelés is átrendezheti az európai energiapiaci viszonyokat.
Mennyiben lehet motorja a V4 együttműködésnek a visegrádi országok energiával kapcsolatos kiszolgáltatottsága?
Ha megvizsgáljuk a közép-európai országok energiaimport-portfólióját – hogy honnan tudják az energiaigényeiket kiszolgálni –, akkor „versenyt” leginkább abban a tekintetben látunk, hogy ki van jobban kiszolgáltatva az orosz importforrásnak. A földgáz-ellátás területén ez nagyon magas kitettséget jelent, gyakorlatilag minden közép-kelet európai ország számára, noha ez talán a lengyeleket érinti legkevésbé. De ez a nagyfokú kitettség ad alapot a közös megoldásról szóló beszélgetésre is, hiszen közös érdekek és közös szempontok alapján tudunk együtt gondolkodni. Az egyik legfontosabb eleme ennek az együttgondolkodásnak a V4-es fórum. A Visegrádi Négyek keretén belül tudunk olyan politikai egyetértésre alapozva előre lépni és meghatározni a prioritásokat, amelyek közös európai érdekeket tudnak aztán előremozdítani. Az energia-kiszolgáltatottság megszüntetésének egyik nagyon fontos lépése az, hogy kiépüljön egy valós energiapiac – különösen a földgáz tekintetében – Közép-Európában, amelybe már több forrásból lehet beszállítani gázmolekulákat a térségbe.
Milyen energiabiztonsági helyzetben vannak a közép-európai országok?
Az egyes közép-európai országok saját piaca önmagában – főleg a földgázpiaca, mert itt a legnagyobb a kiszolgáltatottság – gáz-összeköttetés hiányában, túl kicsi, s így egy olyan jelentős befektetés, amellyel új importforráshoz juthattak volna, nem volt megoldható. De mivel nem volt esély új importforráshoz jutni, sokan azt a következtetést vonták le, hogy nincs értelme gáz-összekötőket kiépíteni. Összefogni, közös stratégiára alapozni sem tudtak, mivel nem volt összeköttetés. Azaz a Visegrádi négyek helyzete az elmúlt két évtized folyamán ebben a kérdésben egy kicsit a róka fogta csukához hasonlított.
Hogyan lehetne ebből a helyzetből kikeveredni?
Ebből a helyzetből a közép-európai országok egyrészt már sikeresen kiléptek azzal, hogy nagyon komoly erőfeszítést tettek az egyes nemzeti földgáz infrastruktúrák összekötésére, interkonnektorok megépítésével. Földgáz tekintetében Magyarország már megépítette a magyar-román és a magyar-horvát összekötőt, most pedig a magyar szlovák gázösszeköttetésen dolgozunk. Ezek azért nagyon fontos, fejlemények, mert együtt adják majd ki azt a mozaikot, amelyre szüksége van a régiónak. Azt gondolom, hogy ezekkel a lépésekkel nagyon hasznosan járultunk hozzá a közös cél eléréséhez: egy kiegyensúlyozott, saját ellátását lehetővé tevő közép-európai földgázpiac kiépítéséhez. Lengyel részről például már elkezdődött északon egy LNG-terminál megépítése. Eközben pedig előrelépnek abba az irányba is, hogy a lengyel-cseh összeköttetés kapacitását kibővítsék, hosszabb távon pedig a lengyel-szlovák összeköttetést kiépítsék. Azt gondolom, hogy sok eleme ennek a nagyobb regionális piacnak kezd a helyére kerülni.
A földgázkitermelés területén forradalom zajlik a tengerentúlon: a palagáz-kitermelés révén – egyes számítások szerint – akár már 2030-ra önellátó is lehet az Egyesült Államok. Hogyan fogja átrendezni az energiapiacot a palagáz-forradalom Európában?
Sőt, a legutóbbi becslések szerint ez a palagáz-forradalom az Egyesült Államok piacát már hamarabb képes lesz ellátni. Rögtön ezután az Egyesült Államok már ennek a gáznak az exportőreként tud megjelenni a nemzetközi piacokon. Ez egy abszolút forradalmi fejlemény a földgázpiac területén, a szakembereknek és a döntéshozóknak nyilván komolyan tovább kell gondolniuk ennek következményeit. Közép-Európának is vannak tartalékai, Magyarországon is voltak kísérletek, a lengyel palagáz-kutatások pedig most is folynak. Ez egy fontos, hosszú távú megoldást nyújtó lehetőség. A palagáz kérdése azért is érdekes, mert anélkül, hogy az Egyesült Államokban kitermelt palagázból akár egyetlen molekula is megérkezett volna Európába, már így is befolyásolta az európai földgázpiacot azzal, hogy megkérdőjelezte a korábban természetesnek hitt kőolaj-indexált árrendszert. Úgy gondolom, hogy ez mindenképpen egy olyan fejlemény – s erről beszéltünk is a konferencián –, amely hosszú távon befolyással lesz a nemzetközi földgázpiacra.
Ferenc pápa a béketörekvések folytatására bátorította Orbán Viktort a találkozójukon. A felek közti kapcsolat az utóbbi években intenzívvé vált, a miniszterelnök a keresztény értékek védelméért folytatott harcban az egyik legfontosabb szövetségesének tartja a szentatyát.
A kormányfő tárgyalást folytatott a megválasztott amerikai elnökkel, Elon Muskkal, aki a kormányzati hatékonyságért felelős elnöki tanácsadó testületet fogja vezetni, valamint Michael Waltz leendő nemzetbiztonsági tanácsadóval.
Íme a nemzetközi visszhang Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin tárgyalásáról.
A magyar külügyminiszter tárgyalt Alekszej Lihacsovval és Alekszandr Novakkal is.
Az ukrán elnök nem fogadta el a magyar ajánlatot.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
