Zelenszkij beszólt a Nyugatnak, hogy miért nem támogatja a háborúját Oroszországban Észak-Korea ellen
Az észak-koreai katonák orosz területeken vannak, orosz területeken harcolnak jelenleg.
Szemerkényi Réka, Orbán Viktor miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója a pozsonyi GLOBSEC kül- és biztonságpolitikai fórumon adott interjút a Mandinernek és a Hír TV-nek. A főtanácsadó szerint a közép-európai országok energia-kiszolgáltatottsági helyzete a „róka fogta csukához hasonlít”. Ennek megszüntetésében hasznos lehet az egyes országok közötti interkonnektorok kiépítése, hosszú távon pedig a palagáz-kitermelés is átrendezheti az európai energiapiaci viszonyokat.
Mennyiben lehet motorja a V4 együttműködésnek a visegrádi országok energiával kapcsolatos kiszolgáltatottsága?
Ha megvizsgáljuk a közép-európai országok energiaimport-portfólióját – hogy honnan tudják az energiaigényeiket kiszolgálni –, akkor „versenyt” leginkább abban a tekintetben látunk, hogy ki van jobban kiszolgáltatva az orosz importforrásnak. A földgáz-ellátás területén ez nagyon magas kitettséget jelent, gyakorlatilag minden közép-kelet európai ország számára, noha ez talán a lengyeleket érinti legkevésbé. De ez a nagyfokú kitettség ad alapot a közös megoldásról szóló beszélgetésre is, hiszen közös érdekek és közös szempontok alapján tudunk együtt gondolkodni. Az egyik legfontosabb eleme ennek az együttgondolkodásnak a V4-es fórum. A Visegrádi Négyek keretén belül tudunk olyan politikai egyetértésre alapozva előre lépni és meghatározni a prioritásokat, amelyek közös európai érdekeket tudnak aztán előremozdítani. Az energia-kiszolgáltatottság megszüntetésének egyik nagyon fontos lépése az, hogy kiépüljön egy valós energiapiac – különösen a földgáz tekintetében – Közép-Európában, amelybe már több forrásból lehet beszállítani gázmolekulákat a térségbe.
Milyen energiabiztonsági helyzetben vannak a közép-európai országok?
Az egyes közép-európai országok saját piaca önmagában – főleg a földgázpiaca, mert itt a legnagyobb a kiszolgáltatottság – gáz-összeköttetés hiányában, túl kicsi, s így egy olyan jelentős befektetés, amellyel új importforráshoz juthattak volna, nem volt megoldható. De mivel nem volt esély új importforráshoz jutni, sokan azt a következtetést vonták le, hogy nincs értelme gáz-összekötőket kiépíteni. Összefogni, közös stratégiára alapozni sem tudtak, mivel nem volt összeköttetés. Azaz a Visegrádi négyek helyzete az elmúlt két évtized folyamán ebben a kérdésben egy kicsit a róka fogta csukához hasonlított.
Hogyan lehetne ebből a helyzetből kikeveredni?
Ebből a helyzetből a közép-európai országok egyrészt már sikeresen kiléptek azzal, hogy nagyon komoly erőfeszítést tettek az egyes nemzeti földgáz infrastruktúrák összekötésére, interkonnektorok megépítésével. Földgáz tekintetében Magyarország már megépítette a magyar-román és a magyar-horvát összekötőt, most pedig a magyar szlovák gázösszeköttetésen dolgozunk. Ezek azért nagyon fontos, fejlemények, mert együtt adják majd ki azt a mozaikot, amelyre szüksége van a régiónak. Azt gondolom, hogy ezekkel a lépésekkel nagyon hasznosan járultunk hozzá a közös cél eléréséhez: egy kiegyensúlyozott, saját ellátását lehetővé tevő közép-európai földgázpiac kiépítéséhez. Lengyel részről például már elkezdődött északon egy LNG-terminál megépítése. Eközben pedig előrelépnek abba az irányba is, hogy a lengyel-cseh összeköttetés kapacitását kibővítsék, hosszabb távon pedig a lengyel-szlovák összeköttetést kiépítsék. Azt gondolom, hogy sok eleme ennek a nagyobb regionális piacnak kezd a helyére kerülni.
A földgázkitermelés területén forradalom zajlik a tengerentúlon: a palagáz-kitermelés révén – egyes számítások szerint – akár már 2030-ra önellátó is lehet az Egyesült Államok. Hogyan fogja átrendezni az energiapiacot a palagáz-forradalom Európában?
Sőt, a legutóbbi becslések szerint ez a palagáz-forradalom az Egyesült Államok piacát már hamarabb képes lesz ellátni. Rögtön ezután az Egyesült Államok már ennek a gáznak az exportőreként tud megjelenni a nemzetközi piacokon. Ez egy abszolút forradalmi fejlemény a földgázpiac területén, a szakembereknek és a döntéshozóknak nyilván komolyan tovább kell gondolniuk ennek következményeit. Közép-Európának is vannak tartalékai, Magyarországon is voltak kísérletek, a lengyel palagáz-kutatások pedig most is folynak. Ez egy fontos, hosszú távú megoldást nyújtó lehetőség. A palagáz kérdése azért is érdekes, mert anélkül, hogy az Egyesült Államokban kitermelt palagázból akár egyetlen molekula is megérkezett volna Európába, már így is befolyásolta az európai földgázpiacot azzal, hogy megkérdőjelezte a korábban természetesnek hitt kőolaj-indexált árrendszert. Úgy gondolom, hogy ez mindenképpen egy olyan fejlemény – s erről beszéltünk is a konferencián –, amely hosszú távon befolyással lesz a nemzetközi földgázpiacra.