Orbán erős és mély német kapcsolatokat akar

Alapkövet letenni csak ott lehet, ahol adottak a feltételek a növekedéshez, és „legyünk büszkék arra, hogy Magyarországon ma a jövendőbeli növekedéshez szükséges feltételek adottak” – mondta a kormányfő a vasúti és közúti járművek fékrendszereit gyártó cég ünnepségén. Orbán Viktor szavai szerint, ha a Knorr-Bremse – amelynek lendületét egyedülállónak nevezte –, beruház és fejleszt Magyarországon, akkor a magyar gazdaság és a magyar gazdaságpolitika jó úton jár, „ezért lakmuszpapír számunkra ez a cég”.

A német-magyar gazdaság kapcsolatáról szólva kifejtette: a mostani kormány megalakulása óta eltelt három év során csak Németországból ötmilliárd eurót meghaladó beruházás érkezett Magyarországra, 18 új német gyár nyílt az országban, és 22 már működő német vállalat növelte kapacitását. Hangsúlyozta, a kabinet hisz abban, hogy a magyar-német gazdasági szövetségnek töretlen marad az ereje a jövőben, Magyarországnak ugyanis „jól és okosan, de mindenképpen erősen és mélyen” kell kapcsolódnia a német gazdasághoz.

A miniszterelnök kitért arra is, 2010-ben világos volt, hogy a korábbi utat nem lehet követni, mert az a szakadékba vezet. „Partnereink és szövetségeseink ugyan gyakran mondják nekünk, hogy a járt utat a járatlanért ne hagyjuk el, és ezért nyilvánvaló, hogy nehéz megértetni velük: felesleges olyan járt úton haladni, amelynek végén egy fal áll” – fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette: az az ország, amelyik ma nem hagyja el a járt utat a járatlanért, biztosan zsákutcába fut. „Saját magunknak kell új utat taposnunk, vagyis a világ maradibb felével is meg kell értetnünk, hogy egész Európában valódi fordulatra van szükség” – hangsúlyozta.

Magyarország „útkeresése” a munka és a termelés becsületének helyreállítására, valamint az adósságcsapdából való kiszabadulásra épül – mondta Orbán Viktor, aki szerint Magyarország képes volt egyszerre végezni ezt a munkát, ám még nincs vége a küzdelemnek. De „semmi okunk arra, hogy megálljunk félúton”. Mára elmondható: Magyarországnak volt elég ereje ahhoz, hogy „mankó nélkül a saját lábára álljon”. Előre kell haladni, mert aki a válságra hátrálással válaszol, a saját sírját ássa meg – fogalmazott.

Lepsényi István, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. vezérigazgatója az ünnepségen azt mondta, cégük szeretne tovább fejlődni, tartós, stabil és vonzó munkahelyeket biztosítani szakembereinek. Szólt arról is, hogy beszállítóik több mint harmada magyar vállalat, illetve hogy a duális képzés adta lehetőségek kihasználásával folyamatosan bővítik kutatás-fejlesztési tevékenységüket. Emlékeztetett egyúttal, hogy a kormány tavaly kiemelt járműipari központtá nyilvánította Kecskemét térségét. Klaus Deller, a Knorr-Bremse AG igazgatótanácsának tagja közölte: a Knorr-Bremse 2012-ben a világ 65 országában volt jelen, idén pedig további hat céget alapítanak világszerte. A tavalyi adatokat ismertetve elmondta, összesen mintegy 1800 munkavállalójuk volt Magyarországon, ebből több mint 800 Kecskeméten. Megítélése szerint Orbán Viktor jelenléte az alapkőletételen azt mutatja, hogy a cég munkáját nagyra értékelik, és a vállalat is bízik az országban. Kovács Péter, a cég egyik minőségügyi mérnöke a vállalat munkatársainak nézőpontjából az új beruházás lehetőségeit emelte ki.

Az alapkőletételen kiosztott tájékoztatóban azt írták, hogy a müncheni központú Knorr-Bremse vállalatcsoport a vasúti és közúti járművek fékrendszereinek vezető gyártója, több mint száz éve élen jár a legkorszerűbb fékrendszerek fejlesztésében, gyártásában és szervizelésében. A vasúti járműrendszerek üzletágának termékei között megtalálhatók továbbá az intelligens ajtórendszerek, vezérlőkomponensek, klímaberendezések, ablaktörlők és peronajtók. A zöldmezős beruházásban 22 ezer négyzetméter alapterületen megvalósuló új kecskeméti gyár és tesztlabor – amely a tervek szerint az év végére készül el – 111 munkahelyet teremt Bács-Kiskun megye székhelyén. Az új kecskeméti gyár lehetővé teszi, hogy magasabb műszaki színvonalú, bonyolultabb technológia honosodjon meg Kecskeméten. A fejlesztői laborral pedig az egész régió kutatás-fejlesztési potenciálja erősödik a járműipari fejlesztések területén – írták.

A mintegy ötmilliárd forintos beruházás az EU támogatásával, az Új Széchenyi Terv keretében valósul meg. A támogatás összege 1,4 milliárd forint.