Ombudsman: Sikeres az ombudsmani rendszer integrációja

A tavalyi évről szóló ombudsmani beszámoló Szabó Máté hivatali időszakában az utolsó, ugyanakkor az első olyan, amely már a 2012 elejétől működő egységes – a környezetvédelmi és az etnikai területet is egy szervezetbe integráló – szervezet munkáját mutatja be. Szabó Máté elmondta, hogy ez tartalmazza a többi állami jogvédő szerv – a oktatási jogok biztosa, a Független Rendészeti Panasztestület, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság – kimutatásait is, így teljesebb a kép arról, hogy milyen feszültségek vannak a hatóságok és az állampolgárok viszonyában.

Az alapjogi biztos közlése szerint a beszámoló bizonyítja, hogy az integráció hozzájárult az ombudsmani rendszer hatékonyságának javításához, bár ez a folyamat soha nem tekinthető lezártnak. Elmondta azt is: a válság körülményei között a panaszok száma nőtt, de ez világszerte tapasztalható. Az ombudsmani intézmény változásai közül Szabó Máté megemlítette az új, az Alkotmánybírósággal (Ab) összefüggő hatáskört. Korábban Magyarországon szinte egyedülálló módon bárki személyes érintettség, érdekeltség nélkül is az Ab-hoz fordulhatott egy törvény utólagos normakontrollját kérve, ez a lehetőség azonban 2012 elején megszűnt. Azóta az alapvető jogok biztosánál kezdeményezhetik az állampolgárok az alkotmánybírsági eljárás megindítását.

Szabó Máté elmondta: a rendszerváltást követő két évtizedben évi 800-1000 állampolgári beadvány érkezett az Ab-hoz, és ez a nagyságrend tavaly megjelent az ombudsmani hivatalnál, tehát az emberek ismerik és használják az új jogintézményt. A sok száz beadvány alapján tavaly 24 alkotmánybírósági beadványt nyújtott be a biztos hivatala, a többi között a felsőoktatásban tanulók röghöz kötésének, a hajléktalanok büntethetőségének, a család fogalmának vagy az alkotmány átmeneti rendelkezéseinek ügyében. Az ombudsman alkotmánybírósági indítványai közül voltak, amelyek eredményre vezettek, míg mások nem. Ez utóbbiak közül Szabó Máté kiemelte a gyermekjogokkal kapcsolatos két ügyet, a fiatalkorúak elzárásának, illetve az iskolaidőben az utcán csellengők rendőri bekísérésének kérdését, és megjegyezte: az ENSZ gyermekjogi egyezményébe ütköző jelenségekről van szó. Úgy véli: az Ab-nak több gyermekjogi tapasztalatra lenne szüksége.

A nagy projektek közül Szabó Máté kiemelte „A válság vesztesei a paragrafusok fogságában” című vizsgálatsorozatot, amelynek keretében elsősorban azt próbálták feltárni, hogy a válságra való gyors, rugalmas állampolgári reagálást mennyiben segítik vagy éppen gátolják a magyar jogszabályok. Továbbá vizsgálta az ombudsman az új munka törvénykönyvével és a közmunkával kapcsolatos kérdéseket, a gyermekbarát igazságszolgáltatás, illetve a szabadságelvonás körülményei között, akár börtönben, akár idegenrendészeti őrizet alatt élők körülményeit, és az ügyvédségre vonatkozó szabályozást. A biztos elmondta, hogy a beszámoló tanúsága szerint felértékelődtek a civil és a nemzetközi kapcsolatok, miközben a parlament plenáris ülése már fél évtizede nem vitatta meg az ombudsman éves beszámolóját.

Az ombudsman bemutatta a március 15-ei rendkívüli hóhelyzettel kapcsolatos jelentését is, amelynek egyik legfontosabb megállapítása, hogy a „kríziskommunikáció” korrekcióra szorul. A lakossági mobilkommunikáció gyakran gyorsabb, hatékonyabb volt, mint az állami szerveké, ami tarthatatlan – jegyezte meg Szabó Máté. A biztos elmondta azt is, hogy az állampolgárokat fel kell készíteni az ilyen rendkívüli helyzetekben követendő magatartásra, például arra, hogy az autópálya „lebénulásakor” középen hagyjanak szabadon egy „mentősávot”. A jövő nemzedékek ombudsmanhelyettese pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az út menti erdősávok telepítése jelentősen csökkentheti a hóátfúvásokat.

Újságírói kérdésre válaszolva Szabó Máté leszögezte, hogy rossz, elutasító véleménye van a hajléktalanok kriminalizálásának lehetőségéről, ami most már alkotmányos szinten jelenik meg. Közlése szerint a korábbi szabályozás is alkalmas volt például a szemetelő, hangoskodó emberek felelősségre vonására, kérdés, hogy miért nem élt a jogalkalmazó a lehetőséggel. Szabó Máté elmondta azt is, hogy a folyamatos alkotmánymódosítás egyre nehezebben követhető, az ombudsmani hivatal a negyedik alaptörvény-módosítás kapcsán már kapott beadványokat, amelyeknek megkezdődött az elemzése.

Szabó Mátét 2007-ben választotta ombudsmanná Sólyom László köztársasági elnök javaslatára a parlament hat évre, mandátuma az idén szeptemberben jár le.