Több, nehéz helyzetben lévő ágazatban problémát okozhat, hogy még mindig nem kapták meg a cégek a 2013 első félévére kilátásba helyezett minimálbér-emelési támogatást, és a jelek szerint nemcsak a januári és a februári, hanem a márciusi béremelést is saját forrásból kell finanszírozniuk – mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára kedden az MTI-nek.
Dávid Ferenc emlékeztetett: a kormány, a szakszervezetek, valamint a munkaadói érdekképviseletek 2012. december 19-én írták alá a 2013-as évre vonatkozó minimálbér-megállapodást. Eszerint a kormány az élelmiszergyártásban, a textil-, a ruha- és a bőriparban, a fafeldolgozásban, a bútorgyártásban, valamint az épületek építése és a speciális szaképítés ágazatban, emellett a szálláshely szolgáltatásban, a vendéglátásban, és a kiskereskedelemben is átvállalja 2013 első félévében a minimálbér- és a szakmunkás minimálbér-emelés által okozott többlet bérköltséget, és az arra eső járulékköltséget is.
A minimálbér a tavalyi 93 000 forintról 98 000 forintra, a szakmunkás minimálbér 108 ezerről 114 ezer forintra emelkedett 2013-ban. A főtitkár hangsúlyozta: a minimálbér-emelési támogatáshoz egyrészt a parlamentnek módosítania kell az idei költségvetésről szóló törvényt – mintegy 10 milliárd forintot szánnak a támogatásra –, másrészt el kell készülnie egy kormányrendeletnek. Utóbbi tervezete már elkészült, ugyanakkor Dávid Ferenc szerint érthetetlen és szomorú a késlekedés, mert az egyébként is nehéz helyzetű ágazatokban nem egyszerű kigazdálkodni már egy-egy havi béremelést sem, és a jelenlegi helyzetet figyelembe véve még a márciusi bért is támogatás nélkül kell kifizetniük a cégeknek.
Visszajelzések alapján a kereskedelemben már most is nehéz a helyzet – mondta Dávid Ferenc, hozzátéve, teherként jelentkezik az ágazatban a pénztárgépek bekötése is a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, emellett a nemzeti dohányboltok is a kis üzletek forgalmából visznek majd el. Hozzáfűzte, a 11 ágazatban összesen 250 ezer, ezen belül a kereskedelemben és a vendéglátásban 120-125 ezer munkavállaló bérét érinti a támogatás. Dávid Ferenc szerint a béremelési támogatást előre kellett volna folyósítani ezekben a nehéz helyzetű ágazatokban működő cégeknek. Ismertette, hogy a kormányrendelet tervezete szerint május 31-ig kellene benyújtani a támogatási igényt, majd augusztus 31-ig kellene elszámolni a támogatással. Egy fontos részlet azonban hiányzik a tervezetből, mégpedig az, hogy a kérelmeket mennyi időn belül kell elbírálniuk a munkaügyi központoknak – hívta fel a figyelmet Dávid Ferenc, kiemelve, hogy egy vállalkozás számára ezt lenne a legfontosabb tudni.
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára január 10-én azt mondta az MTI-nek, hogy a tárca azt szeretné, ha a nehéz helyzetű ágazatokban működő cégek márciusban, egy összegben kapnák meg a minimálbér-emelési támogatást. Az MTI keddi megkeresésére az NGM későbbre ígért választ a témában.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Magyarország kifejezetten kedvező helyen áll.
A családok tíz- vagy akár százezrekkel is több pénzt kapnak.
A minimálbér növekedése átszivárog a teljes bérskálára.
A forint erősödése miatt a magyar minimálbér értéke euróban számolva 18,5 százalékkal emelkedett, amivel egyetlen uniós tagállam sem tudott versenyezni, Romániában még csökkent is az értéke.
Sokan keveslik, mások irigykedve nézik: tiszta vizet öntöttek a pohárba a magyar fizetések vásárlóerejéről.
A szakértők hangsúlyozták, a „végtelen táppénz” továbbra sem reális lehetőség.
Az információt a Patrióta hozta nyilvánosságra.
Akár minden negyedik kút is érintett lehet.
