A közlemény szerint a magyar tárcavezető február 15-én levélben kérte Christiane Taubira francia igazságügy-miniszter segítségét és közbenjárását, valamint kezdeményezte, hogy az EU Bel-és Igazságügyi Tanács március 8-ai ülése során személyes megbeszélést folytassanak az üggyel kapcsolatosan, de az előzetes egyeztetés ellenére a francia miniszter nem tudott időt szakítani a megbeszélésre.
A tárca tudatta azt is: Navracsics Tibor levélben kereste meg Viviane Redinget, az alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős biztost is. Az Európai Parlamentben elmondott, a Bora Bora-i üggyel foglalkozó felszólalásában Viviane Reding cselekvésre szólított fel mindenkit, de Navracsics Tibor a levelére a mai napig nem kapott választ. A közlemény szerint Navracsics Tibor a napokban ismételten levélben fordul a francia miniszterhez.
Felidézték, hogy a KIM nemzetközi magánjogi főosztálya – mint a jogellenes gyermekelvitelről szóló Hágai Egyezmény Központi Hatósága – már tavaly július 5-étől folytat eljárási cselekményeket az ügyben, de a francia központi hatóság ügyintézése nem igazodik más európai központi hatóságok gyors működéséhez. Február 7-én Kiszely Katalin, a KIM EU és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős helyettes államtitkára is levélben kérte André Gariazzónak, a francia igazságügyi minisztérium általános államtitkárának és Marie Derain gyermekjogi biztosnak a segítségét - tették hozzá. Morvai Krisztinának a magyar hatóságokat bíráló kijelentésére utalva a KIM leszögezte: „a hatalmi ágak szétválasztására és a bírói függetlenség intézményére tekintettel a magyar közigazgatási és igazságügyi miniszter más hatalmi ágazathoz tartozó szervezetet, így a bíróságot sem utasíthatja semmilyen eljárásra, így joghatóságának megállapítására sem”.
A Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya szerdán az MTI érdeklődésére azt közölte, a bíróságnak először arról kell döntenie, hogy eljárhat-e egyáltalán az adott ügyben. A közlemény szerint a házasság felbontása miatt a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon indult polgári perben a bíróság elnöke a felperes kérelmére rendelte el a soronkívüliséget. Azaz mindent megtett annak érdekében, hogy az ügyet minél hamarabb el lehessen bírálni. Hangsúlyozták, a bíróságot kötik azok az eljárásjogi rendelkezések is, amelyek értelmében be kell szereznie a joghatóság tekintetében korábban keletkezett határozatokat.
Hozzátették: ennek érdekében a bíróság felhívta a felperest, hogy csatolja az iratokhoz a magyar bíróság joghatóságának megállapításáról szóló, a beadványában hivatkozott nemzetközi eljárásban keletkezett okiratot. A bíróság jelenleg a felperes ezen hiánypótlására vár, mivel anélkül nem hozhat döntést a joghatóság ügyében – közölték.