Átalakította és rendeletalkotási joggal ruházta fel az energiahivatalt csütörtöki ülésén az Országgyűlés. A kormányoldal ennek szükségességét a rezsicsökkentés megvédésével indokolta, a változtatással ugyanis a bíróságon nem lehet majd megtámadni az energiahivatal rezsicsökkentést érintő döntéseit, az új hivatal rendeleteivel szemben már csak az Alkotmánybíróságon indítható jogorvoslat.
A képviselők 261 igen, 8 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett fogadták el Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter múlt pénteken beterjesztett indítványának minősített többséget igénylő részét. A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. A szavazatot leadott tíz MSZP-s képviselő, valamint a Jobbik politikusai a kormánypártiakkal együtt támogatták az előterjesztést, nyolc független képviselő voksolt nemmel, az egy tartózkodó szavazatot a jobbikos Nyikos László adta le. A jogszabály alapján a jelenleg kormányhivatalként működő Magyar Energia Hivatal (MEH) átalakításával – önálló szabályozó szervként, a MEH általános jogutódjaként – létrejön a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, amely az állam villamosenergia-, földgáz- és távhőellátással, víziközmű-szolgáltatással, valamint hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjszabályozásának előkészítésével kapcsolatos feladatait látja el, és amely csak jogszabálynak van alárendelve.
Így a hivatalnak feladatot csak törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján kiadott jogszabály írhat elő, felügyeleti jogkörben a hivatal döntését megváltoztatni, megsemmisíteni, valamint a hivatalt eljárás lefolytatására kötelezni nem lehet, és kizárólag az Országgyűlésnek tartozik beszámolással. Elnökét – akit rendeletalkotási jog és miniszteri fizetés illet meg – a kormányfő hét évre nevezi ki, és egy alkalommal ismét kinevezhető. A legfeljebb öt elnökhelyettest ugyancsak hét évre a hivatal elnöke nevezi ki. Az elnöki és helyettesi tisztségre nem kell pályázatot kiírni. A kinevezési kritériumok között említik a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben foglalt követelményeken túl a felsőfokú iskolai végzettséget és minimum hároméves gyakorlatot a hivatal tevékenységi területeinek legalább egyikében, vagy minimum hároméves államigazgatási vezetői gyakorlatot.
Az összeférhetetlenségi szabályok között szerepel, hogy a hivatal elnöke és elnökhelyettese jogviszonyának megszűnése után egy éven át nem dolgozhat olyan gazdasági társaságnak, illetve nem lehet gazdasági kapcsolatban olyan céggel, amelyet érintett a hivatal döntése a megbízatás megszűnését megelőző három évben. A MEH elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatása a törvény hatálybalépésének napján megszűnik. Felmentési idejükre és végkielégítésükre vonatkozóan a most elfogadott törvényben foglaltakat kell alkalmazni, kivéve ha a megbízatásuk megszűnésétől számított harminc napon belül kinevezik őket az új hivatal elnökévé vagy elnökhelyettesévé.
Az energiahivatal átalakítása azután került napirendre, hogy – mint arról a Napi Gazdaság beszámolt – első fokon a gázszolgáltatóknak adott igazat a Fővárosi Törvényszék a MEH rendszerhasználati díjakat meghatározó rendeletével szemben indított bírósági felülvizsgálat során. Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben botrányosnak nevezte a bírósági döntést, és jelezte, a kormány újabb javaslattal áll elő, amelynek nyomán a rezsicsökkentés a korábbinál is nagyobb mértékű lehet.
A csütörtöki rendkívüli parlamenti ülést kezdeményező Fidesz-frakció vezetője, Rogán Antal korábban azt mondta: az energiahivatal megerősítésével a hivatal a jövőben a saját maga által alkotott rendeletekkel is meg tudja védeni a rezsicsökkentés érdekében hozott határozatait, rendeletei nem támadhatók meg bíróságon. Jelezte ugyanakkor, hogy jogorvoslatnak természetesen ezekkel szemben is van helye, az Alkotmánybíróságon támadhatók meg a rendeletek, de az energiahivatal jogkörének bővítésével jóval erősebb védelmet kap a rezsicsökkentés. A gáz, az áram és a távhő ára tíz százalékkal csökkent január 1-jétől a kabinet döntése értelmében. Tervek szerint a rezsicsökkentés az év közepén folytatódik a víz-, a csatorna- és a szemétszállítási díjakkal.
Most már tudjuk: a szivárványkoalíció - benne a Tisza Párttal – ha tehetné, Budapesten is eltörölné a rezsicsökkentést, és migránsokat telepítene be a fővárosi önkormányzat bérlakásaiba.
A 2004. decemberi szégyenteljes népszavazás folytatása, hogy a DK a határon túli magyaroktól sajnálja a támogatást – emelte ki az Országgyűlés hétfői ülésén Orbán Viktor.
Szembesítették az exférjet.
Politikai elemzőt kérdeztünk Budapest működésképtelenségéről, a szavazási rend megváltoztatásáról, döntésképtelenségről és a közgyűlés ülésének elhúzódásáról.
A volt főpolgármester ezúttal sem rejtette véka alá a véleményét.
Az előadó hangsúlyozta: 2026-ban Moszkva vagy a Nyugat között fogunk választani.
A férfi azt állítja, nem emlékszik semmire.
Amerika válságban van, és aki ezt nem látja akár balról, akár jobbról, az vak.
