Több ponton is átírta a parlament a kormánypártok által kezdeményezett negyedik alkotmánymódosítást, amelyről várhatóan a jövő héten döntenek a képviselők.
A kedden elfogadott módosító javaslatok egyike egyértelművé teszi az alaptörvény hatályba lépése előtt meghozott alkotmánybírósági (Ab) határozatok hatályvesztését, rögzíti azonban, hogy ez nem érinti az ezek által kifejtett joghatásokat. Az alkotmányügyi bizottság indoklásában hangsúlyozta, a módosítás továbbra sem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az Ab egy korábbi határozatával azonos következtetésre jusson, de lehetővé teszi azt is, hogy korábbi döntéseivel ellentétes megállapításokat tegyen.
Törölték a tervezett alkotmánymódosítás szövegéből azt a passzust, amely alapján a legfőbb ügyész jogosult arra, hogy az általános illetékességűtől eltérő, azonos hatáskörű bíróság előtti vádemelésre adjon utasítást bizonyos ügyekben. Ezt azzal indokolta az alkotmányügyi bizottság, hogy az ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való jog érvényesülését megfelelően szolgálja, ha az Országos Bírósági Hivatal elnöke jelölhet ki másik bíróságot.
A fideszes Lázár János javaslatára elfogadták azt is, hogy az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban politikai reklámot csak a közmédia tehessen közzé, a listát állító pártoknak egyenlő feltételekkel. A politikai hirdetések alkotmánybeli szabályozásának előzménye, hogy az Ab január elején a sajtószabadság súlyosan aránytalan korlátozásának minősítette, hogy a választási eljárási törvény szerint a kampányidőszakban kizárólag a közmédiában lehet politikai reklámokat közzé tenni. Rögzítették azt is, hogy alkotmányjogi panasz kezdeményezhető az egyházügyi törvény rendelkezéseivel szemben.
A parlament döntése alapján a rokkantság és a fogyatékosság kifejezés is szerepelni fog az alaptörvény azon bekezdésében, amely jelenleg úgy szól: anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. A kormánypártok eredeti javaslata a rokkantság helyett a fogyatékosság kifejezést szerepeltette volna a szövegben, azonban civil szervezetek tiltakozására úgy döntöttek, mindkét fogalom benne lesz az alaptörvényben.
Az ellenzéki párt kérésére a képviselők név szerint szavaztak arról a jobbikos javaslatról, amely kimondta volna, hogy az MSZP „a pártvagyon jogellenes megszerzése miatt is” osztozik az MSZMP felelősségében. Kezdeményezésüket azonban az Országgyűlés többsége leszavazta, az alkotmány így várhatóan nem említi majd a szocialista párt utódpárti felelősségét.
Az alkotmánymódosítást átíró javaslatokról szóló szavazás idejére az MSZP és a DK képviselő kivonultak az ülésteremből. Ezt a szocialista Józsa István azzal magyarázta az MTI-nek: méltatlannak tartják, hogy oda nem illő dolgokat emel be a kormányoldal az alaptörvénybe.
Forsthoffer Ágnest jelölte az Országgyűlés elnökének a Tisza Párt. A 45 éves, Balatonfüreden élő közgazdász közel húsz éve vezeti családi szállodavállalkozásukat. A leendő házelnök pénzügy-számvitel és marketing szakon végzett, és 2025 ősze óta a Tisza Párt alelnöke. Megválasztásával az európai parlamenti modell érvényesülhet Magyarországon is.
Jó pár hónappal ezelőtt több sajtóinformáció is keringett arról, hogy Matolcsy Ádám úgy próbálja magát kimosni a córeszből, hogy vagyonának egy részét Magyar Péterék kampányába tolja.
Volt pár ember, akik kifejezetten támogattak kritikusságomban, fontosnak tartották a civil munkámat.
Zohran Mamdani kampánya volt az első ilyen digitálisan felépített és megnyert kampány Amerikában. Magyar Péteré a második. Ha nincs Facebookja, ma sem lenne semmi. Gulyás Virág írása.
Ha a Fidesz egyszerű üzenettel operál, az a baj, ha Orbán világmegfejtő értelmiségi előadást tart, akkor az a baj. A konzervatívok mindig tudtak az érzelmek, szokások, zsigeri érzetek fontosságáról. Szilvay Gergely írása.
Ezt még véletlenül sem én mondom, hanem Ti, a „győztesek”.
A kisebb pártok tekintetében megvan az egyetértés: képtelenek megújulni, új pártokkal bővülhet a politikai paletta.
Magyar Péterék több parlamenti bizottságot is átneveznének.
Kérdés, hogy van-e olyan állapotban a mi oldalunk, hogy megéri lemondani ezekről a hatalmi és gazdasági pozíciókról.
