Rendkívüli bejelentést tett Orbán Viktor: ennek minden román örülni fog
2025 január elsejétől ellenőrzés nélkül lehet utazni Bulgáriába és Romániába.
Kövér László házelnök szerint semmit nem tanult a történelemből az, aki azt hiszi, az örökös meghunyászkodás hoz biztonságos életet.
Küzdelemmel, kockázattal és sokszor áldozatokkal jár az „elemi jogainkért és a tisztességes bánásmódért” való kiállás – hangoztatta a házelnök a berettyóújfalui városházán a székely zászló kitűzése alkalmából és Orbán Balázs egykori városi parlamenti képviselő emlékére szervezett pénteki ünnepségen. Véleménye szerint ezeket sem Brüsszelben, sem a Székelyföldön nem adják ingyen. „Aki azt hiszi, hogy az örökös meghunyászkodás (...) hoz biztonságos életet, az semmit nem tanult a történelemből” – mondta Kövér László, hozzáfűzve: aki mindezt politikusként hirdeti, az a nemzet sírásója.
Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott, a magyarok 1918-1919 „honvesztő történései” idején és a 2004-es népszavazáskor is azt gondolták, hogy egyéni boldogulásuk, túlélésük ára a közösséghez tartozásukról való lemondás. Hozzátette: mindig bajt hoz a jövő, ha a magyarok egymást tehernek érzik. A politikus óva intett attól, hogy megismétlődjön a történelem, hogy 1918-1919-hez és 2004-hez hasonlóan a magyarok ismét egymás ellen forduljanak.
Kitért arra, hogy akkor is székely zászlók lengtek a havas szélben, amikor 1918 decemberében az akkori székely nemzeti tanács felhívással fordult a frontról hazatérő székely katonákhoz. A hazát és a nemzeti önbecsülést megtartani akaró magyarokban csak a nemzeti lobogó és a székely zászló tartotta akkor a lelket – hangoztatta Kövér László. Rámutatott: bár a magyar és székely honvédők az első világháború után nem tudták megakadályozni a történelmi Magyarország szétszabdalását, napjainkban az egységesülő Európa – „megannyi ellentmondása mellett is” – lassan, de biztosan felszámolja a magyarokat egymástól elválasztó országhatárokat. Hozzátette: a 2010-ben alakult Országgyűlés megteremtette a közjogi lehetőségét a magyarok egymásra találásának.
Kövér László végezetül azt mondta: a székely zászló kitűzése Magyarországon azt jelenti, hogy „figyelünk a velünk összetartozókra, hogy támogatjuk a székelység küzdelmét az autonómiáért, a kulturális önrendelkezésért, az Erdélyből és Székelyföldről 90 éve szakadatlanul folyó forráskivonás befejezéséért, a tisztességes és méltó, az alapvető emberi értékekre épülő közös élet megteremtésének lehetőségéért”.
A városházán ünnepi műsorral emlékeztek meg a „legnagyobb székelyről”, Orbán Balázs íróról, néprajzkutatóról, akit Berettyóújfaluból választottak 1881-ben parlamenti képviselővé. Kövér László Vitányi István (Fidesz) országgyűlési képviselő és Muraközi István (Fidesz) polgármester társaságában tűzte ki a székely zászlót a városháza homlokzatára.