Húszezerrel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, mint tavaly

2013. március 13. 15:57

Szerda délig 93 509 jelentkezés érkezett be a felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire: 51 083 e-felvételit hitelesítő adatlap futott be, 24 072-en hitelesítettek az ügyfélkapun keresztül, 18 354 jelentkezési lapot pedig postai úton kaptak.

2013. március 13. 15:57

Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke a budapesti sajtótájékoztatón kiemelte: az adatlapok feldolgozása tart, becsléseik szerint a végső szám 95-100 ezer körül lehet majd. Jelezte: az e-felvételi hitelesítési határideje március 11-e volt, hitelesítő adatlapok beérkezése így továbbra is várható, ez még befolyásolhatja az adatokat. Az OH elnöke kifejtette: pontos adatok a jövő héten várhatók, mivel az ország távolabbi pontjairól még az elkövetkező napokban is érkezik posta. Jelezte továbbá: részletes adatok április 19-e után lesznek.

Princzinger Péter kiemelte, hogy az előző évek tapasztalatai alapján az összes jelentkezés mintegy 80 százaléka felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre, osztatlan képzésre érkezik, és mintegy 20 százalék a mesterképzési kérelmek aránya. Hozzátette: több mint másfélszer annyi hallgatói hely várja a fiatalokat, mint ahányan az adott évben általában érettségiznek, tehát bőven van hely a magyar felsőoktatásban. Az Oktatási Hivatal elnöke kitért arra is, hogy míg tavaly az összes jelentkezés 67 százaléka érkezett be elektronikusan, ez az arány az idén mintegy 80 százalékra nőtt. Érettségire az idén összesen 84.604-en jelentkeztek.

2011-ben összesen 141 ezren, tavaly 110 ezren adtak be felvételi kérelmet. Kérdésre válaszolva Princzinger azt mondta, szerinte a jelentkezések számának csökkenése magyarázható a demográfiával: 1993-ban a 18 éves korcsoport létszáma 190 ezer volt, tavaly és tavalyelőtt ez 110 ezerre csökkent, és 2018-ban már csak 90 ezer lesz. Emellett szigorúbbak lettek a követelmények: teljes körűen bevezették az emelt szintű érettségit felvételi feltételként, és a nyelvvizsga-követelmények is szigorodtak. Lehet szerepe az állami ösztöndíjszerződésnek is, de csak annyiban, hogy tudatosabb lesz a döntés.

Klinghammer István felsőoktatási államtitkár ehhez azt tette hozzá: reméli, nem nagyon vannak olyanok, akik a hallgatói szerződés miatt nem jelentkeztek a felsőoktatásba, úgy látta, az itthoni munkavégzés feltétele nem visszatartó erő. Reméli azt is, hogy a pénz hiánya egyetlen családban sem visszatartó erő, és emlékeztetett a diákhitel-konstrukciókra. Kitért arra is: eltérő a különböző iskolatípusokban érettségiző diákok érdeklődése a felsőoktatás iránt.

Az OH elnöke elmondta azt is: június 5-ig kell a jelentkezéskor még be nem csatolt pótlásokat elküldeni, azokat a dokumentumokat pedig, amelyek ezután kerülnek a jelentkezők birtokába, legkésőbb július 10-ig kell postára adni. Tervek szerint július 24-én lesz pontvonalhúzás – fűzte hozzá Princzinger.

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 40 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
brabant89
2013. március 13. 23:16
És arról van-e adat, hányan jelentkeznek külföldi egyetemre? Oda, ahol nem iratnak alá velük hallgatói szerződést (és ahonnan ki tudja, vissza jönnek-e valaha is).
nyugalmazott tanár
2013. március 13. 21:37
Húszezerrel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, mint tavaly Önkritikusabb lett az ifjúság. 120 ponttal, elégséges érettségivel már próbálkozni sem érdemes. Hányan fognak jelentkezni, ha majd tisztességes, komoly pontszám kell a felvételhez? Fele ennyi.
liberálzöld.
2013. március 13. 21:13
Kb 1 héttel ezelőtt a népszabó által lehozott, ezzel gyakorlatilag megegyező szám még hazugság volt. Ennyire felgyorsult a világ ...
bini
2013. március 13. 17:54
A korosztályhoz képest még így is túl magas. Szerintem többen elgondolkodhattak és szülök is, hogy egy gyenge piacképtelen diploma megszerzésére töltsék el az ídőt, ráadásúl elég nagy költség mellett, vagy szakmát tanuljanak érettségi után, amivel exisztenciát tud teremteni magának a gyerek. A szakközepesek szerintem jobban járnak, ha szakírányú képzést veszik ígénybe a külömböző képzésekben. Igaz ahhoz nagy bátorság kell bevallani a gyerekeknek és a szülőknek is, hogy alkalmatlanok felsőoktattási képzésre, mert nincs se képeségük se szorgalmuk elég. Az őnismeret az egyik alapja annak, hogy késöbbiekbe ne boldogtalan frusztrált felnőtt s mindig másba kerese a hibát a kudarcaiért. Sokszor a szülök azok akik rákényszeritik a gyerekekre azokat a felsőoktattási intézményénybe való járást amit ők elképzelnek és saját frusztrálságukat élik ki, pedig lehet, hogy a gyerek tudja, hogy Ő nem oda való. Ez is elég sok problémát és meghasonlást okoz a fiataloknak.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!