Taroltak a magyar egyetemek a neves nemzetközi ranglistán, és ez nem véletlen
A pár éve bekövetkezett versenyképességi fordulatról kérdeztük a felsőoktatásért is felelős szakállamtitkárt.
Az ELTE rektora kezdeményezi, hogy több olyan egyetemi professzort, akit a bölcsészettudományi karon érintene a nyugdíjazás, de személyisége meghatározó az oktatásban, terjesszenek fel professor emeritus címre – közölte az intézmény pénteken.
„Az ELTE Bölcsészettudományi Karán a törvényi szabályozás és a pénzügyi kényszerűségek miatt több olyan egyetemi professzort egy időben érint a nyugdíjazás, akik munkája és személyisége meghatározó az oktatásban, kutatásban” – írták, hozzátéve, az ELTE rektora, Mezey Barna ezért kezdeményezte, hogy előzetes szakmai konzultációk alapján a kar mielőbb terjessze fel az arra érdemes oktatókat a professor emeritus címre.
Ennek révén a hallgatók és oktatók bizalmát élvező, a munkához még kedvet érző egyetemi tanárok szervezett formában is folytathatják közreműködésüket az egyetem oktatási-kutatási munkájában; amikor pedig kedvezőbben alakul az egyetem financiális helyzete, ezt az intézmény anyagilag is honorálhatja majd - olvasható a közleményben. Az egyetem közlése szerint a bölcsészettudományi kar dékánja, Dezső Tamás egyetértett a kezdeményezéssel és a legközelebbi kari tanács elé terjeszti a címre javasolt oktatók névsorát.
Dezső Tamás múlt szombaton közölte az MTI-vel, hogy az egyetemi költségvetési megszorítások miatt március elsejétől 22 oktatót küldenek el. Nyugdíjas korú, valamint 62, illetve 65 év fölötti kollégákról van szó - tette hozzá a dékán. További tíz, félállásban dolgozó oktatójukat pedig arra kérik, igényeljenek fizetés nélküli szabadságot az év végéig. A döntés miatt tiltakozását fejezte ki az Oktatói Hálózat, a Hálózat a Tanszabadságért és a Magyartanárok Egyesülete is.