Versenyellenes célúak, és ezért tiltottak a biztosító társaságok és a gépjárműjavító műhelyek között létrejött, a biztosított gépjárművek javítási díjaira vonatkozó megállapodások – mondta ki csütörtöki ítéletében egy magyar vonatkozású ügyben az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága.
Az „Allianz Hungária Biztosító Zrt. és társai kontra Gazdasági Versenyhivatal” ügy annak nyomán jutott el Luxembourgba, hogy a magyar versenyhivatal bírságot szabott ki az ilyen megállapodásokban részes vállalkozásokra. A magyar biztosítók – így többek között az Allianz és a Generali – ugyanis évente egyszer megállapodnak a gépjárműjavító műhelyekkel, illetve azok országos szövetségével azokról a feltételekről és díjakról, amelyeket a biztosított gépjárműveket ért kár esetén a biztosító által megfizetendő javítási szolgáltatásokra alkalmazni kell. E műhelyek a biztosító által jóváhagyott feltételek és díjak alapján a javításokat közvetlenül végezhetik el.
A gépjármű-márkakereskedők két szempontból állnak kapcsolatban a biztosítókkal: egyrészt a biztosítók nevében kár esetén megjavítják a biztosított gépkocsikat, másrészt e biztosítók közvetítőiként járnak el oly módon, hogy a gépkocsieladás vagy javítás esetén gépjármű-biztosításokat ajánlanak ügyfeleiknek. A biztosítók és a gépjármű-márkakereskedők között létrejött megállapodásokban rögzített előírások szerint a balesetben károsodott gépjárművek javításáért fizetett óradíjak annak függvényében emelkednek, hogy a márkakereskedő hány biztosítást közvetít a biztosító társaság javára. A magyar gazdasági versenyhivatal megállapította, hogy a szóban forgó megállapodások versenykorlátozó célúak voltak.
A bírságolás ellen indított felülvizsgálati eljárás keretében a Legfelsőbb Bíróság arra várt választ az európai bíróságtól, hogy a szóban forgó megállapodások a piaci versenyt kizáró, korlátozó vagy torzító célúnak minősülnek-e. Ítéletében a luxembourgi székhelyű legfőbb uniós jogi fórum emlékeztetett arra, hogy az ilyen célú megállapodások – vagyis azok, amelyek jellegüknél fogva károsak a versenyre nézve – tiltottak már anélkül is, hogy szükség lenne a versenyre gyakorolt tényleges, konkrét hatásuk vizsgálatára. A bíróság a továbbiakban megállapította: azt, hogy az ilyen megállapodások versenyellenes célúak-e, mind a biztosítási, mind a járműjavítási piac figyelembe vételével kell eldönteni. Luxembourg szerint megállapítható a verseny célzott korlátozása, ha például a gépjármű-biztosítást kínáló közvetítőként, illetve biztosítási alkuszként eljáró gépjármű-márkakereskedőktől a jog megköveteli a biztosító társaságokkal szembeni függetlenségét.
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint „ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással”.
Aztán hátat fordított és elsétált.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Nyilvánosságra kerülhetnek a bizottság elnökének Pfizergate-üzenetei, ha még egyáltalán léteznek.
Alapvető jogi elveket tipor el ideológiai okokból.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
