Az európai szocialisták és zöldek is a magyar demokráciát féltik

Az európai szocialisták közleményükben hangot adnak annak a véleményüknek, hogy a magyar alaptörvény hétfőn elfogadott módosítása szerintük megváltoztatja a kormányt ellenőrző fékek és ellensúlyok rendszerét, lényegesen csökkenti az Alkotmánybíróság jogköreit, korlátozza a vallásszabadságot, valamint a meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű közösség jogait. „Mélyen sajnálom, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem szívlelte meg a tanácsot, hogy halassza el a szavazást, amíg az Európai Bizottság és az Európa Tanács, a Velencei Bizottság nem készít független elemzést a módosításról. A ma elfogadott módosítás egyenesen szembemegy az Európai Unió alapvető értékeivel” - szögezi le közleményében az osztrák szociáldemokrata politikus.

Swoboda szerint Magyarország nem hagyhatja figyelmen kívül a jogállamiság, a szabadság és a demokrácia értékét, az abszolút parlamenti többség pedig nem jelent felhatalmazást az alapvető értékeknek és az európai állampolgárok jogainak semmibevételére. Az osztrák politikus felszólította Áder Jánost, hogy egyelőre ne írja alá a parlament által elfogadott alkotmánymódosítást. Szerinte ez az utolsó esély, hogy a módosításról független értékelés születhessen. „Máskülönben az uniós intézmények kénytelenek lesznek minden rendelkezésükre álló eszközt igénybe venni, hogy minden más tagállammal együtt Magyarország is tiszteletben tartsa az alapvető európai értékeket” - zárja közleményét Hannes Swoboda.

Ezzel párhuzamosan az EP zöldpárti frakciójának társelnöke is közölte: szerinte a magyar Országgyűlés által hétfőn elfogadott alkotmánymódosítás újabb visszalépést jelent a demokrácia szempontjából. A német Rebecca Harms, a Zöldek és az Európai Szabad Szövetség (angol rövidítéssel: EFA) nevű politikai csoportosulás közös EP-frakciójának társelnöke nyilatkozatában annak a véleményének adott hangot, hogy a módosítás „aláássa a független Alkotmánybíróság szerepét” és a kisebbségek jogait.

„Zavaró déjá vu érzésünk van, amint ismét antidemokratikus törvényeket fogadnak el, és az Orbán vezette kormány figyelmen kívül hagyja a nemzetközi emberi jogi testületek által hangoztatott aggodalmakat” - olvasható Harms közleményében.

Rui Tavares portugál zöldpárti politikus, aki az EP szabadságjogi szakbizottságában a magyarországi jogállamiság állapotáról szóló jelentés elkészítésével megbízott munkacsoport vezetője, úgy fogalmazott: az elfogadott alkotmánymódosítások a jelek szerint aláássák az Alkotmánybíróság jogkörét és az alapvető jogokat. Ha bebizonyosodna, hogy ez így van, akkor szerinte az EU és intézményei „kénytelenek lennének újra nyitni bizonyos kérdések értékelését Magyarországon”.

Frissítés:

Guy Verhofstadt, az Európai Parlament (EP) liberális frakciójának vezetője a magyar Országgyűlés által megszavazott alkotmánymódosítás nyomán sajtónyilatkozatban szólította fel az Európai Bizottságot, hogy már ezen a héten, a keddi testületi ülésen kezdje meg a magyar alkotmányos változtatások elemzését. A volt belga miniszterelnök szerint az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek csütörtök-pénteki brüsszeli csúcstalálkozóján az ügyet fel kell vetni Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek. Verhofstadt felszólította Áder János magyar köztársasági elnököt, hogy az alkotmánymódosítást ne írja alá, hanem küldje azt meg az Alkotmánybírósághoz, amelynek alaposan elemeznie kell a dokumentumot.

„Itt az ideje, hogy végre annak tekintsük az Orbán-rezsimet, ami valójában – olyan kormányzatnak, amely a többség akaratát rákényszeríti a kisebbségre, és ekként az Európai Unió értékei ellenében cselekszik” – fogalmazott sajtónyilatkozatában a liberális vezető. Kitért arra is, hogy Orbán Viktort „sokszor figyelmeztették, hogy nem szabad megsértenie vagy figyelmen kívül hagynia annak az uniónak az értékeit, amelyhez csatlakozott”. A kormányfő ismételten esélyt kapott a változtatásra, de ahelyett, hogy kompromisszumot keresett volna, a konfrontációt választotta – tette hozzá az EP liberális frakciójának vezetője.