Az Európai Bizottság szóvivője kedden még nem tudta megmondani, meddig fogja tanulmányozni és elemezni az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye az előző nap elfogadott magyar alaptörvény-módosítás szövegét.
Olivier Bailly a bizottság napi sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva nem tűzött ki semmilyen határidőt, csupán azt jelezte, hogy a brüsszeli testület korábban ilyen esetekben „meglehetős hatékonysággal” járt el.
Miután elvégzik az elemzést abból a szempontból, hogy a magyar alkotmánymódosítás összhangban van-e az uniós joggal, teljes körű együttműködést fognak elvárni a magyar hatóságoktól, az egyes rendelkezésekkel kapcsolatos, esetlegesen felmerülő kérdések tisztázása érdekében – mondta a szóvivő. Hangsúlyozva: egyelőre korai lenne megjósolni, hogy jutnak-e olyan megállapításra Brüsszelben, miszerint a módosítás valamelyik pontja ellentétes az uniós joggal.
Bailly szerint szerencsésebb lett volna, ha a tervezett módosítás megvizsgálására még az elfogadás előtt kerülhet sor. A szavazás időzítésének megválasztása azonban a magyar hatóságok jogköre. Miután a módosítást a magyar parlament már elfogadta, most ehhez az új helyzethez kell alkalmazkodni – mondta a szóvivő. Kitért arra is, hogy a strasbourgi székhelyű Európa Tanács részéről ezzel párhuzamosan a Velencei Bizottság nevű alkotmányjogi szakértői testület teszi vizsgálat tárgyává a magyar alkotmánymódosítást.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
A jelenlegi helyzet viszont egyszerűen kimaxolása a képmutatásnak. Egy politikai eljárástól várunk egy nem politikai megoldást.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Ursula von der Leyen nemrég beismerte, a gyermekvédelmi törvény áll a háttérben.
Egy jelentésből kiderül, Brüsszel mégis elvenné a 13. havi nyugdíjat.
Deák Dániel szerint politikai szempontból két dolog biztosan megállapítható a legújabb hanganyaggal kapcsolatban.
Ezt nem lehet szociális vagy egészségügyi kérdésként kezelni.
