Lázár János: Magyarország kormánya a legnagyobb alföldi vasútépítési fejlesztésre készül
A Fidesz az egyetlen olyan politikai közösség, amely az Alföld fejlesztését fontosnak tartotta az elmúlt harminc évben – mutatott rá a miniszter.
A parlament előtt lévő törvényjavaslat szerint a jelenleg kormányhivatalként működő Magyar Energia Hivatal (MEH) átalakításával – önálló szabályozó szervként – létrejön a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.
A kormány létrehozza a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt. Ez látja el egyrészről a MEH feladatkörébe tartozó vezetékes energiaellátási (földgáz, villamos energia és távhő) és a víziközmű-működtetési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági felügyeletet és részben működési szabályozást, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos díjszabályozás előkészítő feladatait.
A hivatal fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv lesz, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. Elnökét a miniszterelnök hét évre nevezi ki, és az elnök egy alkalommal ismételten kinevezhető. Az indoklás szerint a hivatal létrehozásával megvalósul a rendezett, átlátható szervezeti és hatásköri keretekben működő, a közjót szolgáló, erős és egységes piacszabályozó állami szerepvállalás. A hivatal jogállásának szabályozásáról az Alaptörvény 23. cikkének megfelelően sarkalatos törvényt kell alkotni.
A hivatal részletes feladatait és hatósági jogköreit azonban továbbra is az ágazati jogszabályok – a villamos energiáról, a földgázellátásról, a távhőszolgáltatásról, valamint a víziközmű-szolgáltatásról, illetve a hulladékról szóló törvény, valamint végrehajtási rendeleteik – tartalmazzák. E törvényeknek, a hivatal státusának és nevének megfelelő módosítását tartalmazza a törvényjavaslat.