Általános vitára alkalmasnak találta hétfői ülésén az Országgyűlés egészségügyi bizottsága azt a törvényjavaslatot, amely az állami tulajdonba került, gazdasági társaságként működő 28 kórházat költségvetési intézménnyé alakítaná.
A bizottság tizennégy kormánypárti igen és hat ellenzéki tartózkodás mellett támogatta az előterjesztést. Cserháti Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkára az ülésen elmondta: a március 31-ig lezajló átadás-átvétel 18 ezer dolgozót érint. Közölte, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat hivatalból módosítja a működési engedélyeket, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár pedig a finanszírozási szerződéseket, amelyek tartalma nem változik.
Az átvétellel nem változik a kórházvezetők személye, a 18 ezer dolgozó közalkalmazottként folytatja majd munkáját. Utóbbi kapcsán elmondta, a javaslat rendelkezik arról, hogy a több ezer dolgozó munkaviszonya folyamatos marad. Ha a munkavállaló a továbbfoglalkoztatáshoz nem járul hozzá, akkor munkaviszonya megszűnik.
Cserháti Péter jelezte: a munkavállalók közalkalmazotti státusa automatikus lesz, csak a munkaviszony esetleges megszüntetését kell majd jelezni a foglalkoztató felé. A törvényjavaslat szerint a munkavállaló besorolásakor a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál 1992. június 30-át követően munkaviszonyban töltött idejét közalkalmazotti jogviszonyban töltöttnek kell tekinteni, amelybe beletartoznak a gazdasági társaságnál ledolgozott évek. Cserháti Péter szerint a munkavállalók szempontjából pozitív lesz a változás, hiszen innentől kezdve kaphatnak 13. havi bért és az eseti illetmények is járnak majd nekik.
A fenntartó minden munkavállalót átvesz az átalakuló intézményekbe, a benyújtott törvényjavaslat szerint az alapilletményük, az illetménykiegészítésük és a rendszeres illetménypótlékaik együttes összege nem lehet alacsonyabb a korábbi társaságnál idén január 1-jén érvényes, jogszabály, kollektív szerződés és munkaszerződés alapján járó alapbér és rendszeres bérpótlékok együttes összegénél. Az előterjesztés továbbá előírja, hogy a társaság legkésőbb a feladat átvételének időpontjáig átutalja valamennyi bankszámláján lévő pénzeszközét a befogadó intézmény kincstárnál vezetett fizetési számlájára, valamint a készpénzállományát átadja a befogadó intézmény részére.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Philip Pilkington szerint „semmi szükség vad összeesküvés-elméletekre”, a napnál is világosabb, hogy mi történt.
Ha kihirdetik a szükségállapotot és elhalasztják a választásokat, akkor viszont elvész ennek a reménye és a folyamatok kiléphetnek a politikai rendszer jogi-politikai keretei közül, jöhet az erőszak és Magyarországtól az összes még meglévő uniós pénzt megvonnák.
Ők a következők.
A Budaházy testvérek mellett a kormány melletti kiállást szorgalmazza Petrás János, a Kárpátia zenekar énekese, Borbály Zsolt Attila író, de a Fidesz mellett tette le a voksát Bogár László közgazdász, Sneider Tamás és Rig Lajos egykori jobbikos is.
A beszélgetésben a miniszterelnök először a húsvéti hagyományok kapcsán idézte fel saját családi emlékeit, majd áttért a kampány utolsó napjainak hangulatára.
A tiszások úgy gondolják, hogy nem készül a Tisza Párt energiaátállásra, mert nem hallják a saját fülükkel, miket mond Magyar Péter és Kapitány István – mondja Kocsis Máté.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
