Aranykéz utcai robbantás: megfenyegették a rendőröket

Egy, az alvilágban otthonosan mozgó külföldi állampolgárságú rendőrségi informátor már 1998. július 2-án, az Aranykéz utcai robbantás napján közölte a nyomozókkal, hogy információi szerint egy „szlovák csapat” áll a merénylet mögött – állítja a Népszabadságnak egy anno titkos információszerzéssel is foglalkozó nyomozó, aki egyike volt azoknak, akit az informátor a robbantás után megkeresett. Mint az a nyomozóknak elmondta: a banda bárkinek dolgozott, aki megfizette őket, de főleg a szlovák titkosszolgálat (SIS) irányította őket. Kettőt meg is nevezett: a vezért, Jozef Roháčot, és Josef Hamalát. Mindkét név ismert volt a rendőrök előtt, más robbantással összefüggésben keresték is őket, a nyomozás egyik vezetője szerint pedig már akkor egyértelmű volt, hogy ők állnak az Aranykéz utcai merénylet mögött is. Ezt erősítette az is, hogy a Béke Hotel azon szobáiban, ahol hat szlovák férfi lakott (akik a robbantás után sietve jelentkeztek ki), az Aranykéz utcai merényletben használt robbanóanyag maradványaira bukkantak.

Két nappal később a Kurír nevű lap beszámolt a Béke Hotel lakóiról, ezután fenyegették meg először a rendőröket ukrán „nehézfiúk”, mondván az életükkel játszanak, ha nem szállnak le a megbíziókról, emelett azt is meg akarták tudni, hogy ki dobta fel Roháčékat. Az ügyet jelentették, de nem lett belőle semmi: sem a szivárogtató, sem az ukránok ellen nem indítottak nyomozást. Roháčéknak ezután nyoma veszett, a rendőrségen is az a nézet vált általánossá, hogy kivégezték őket, hogy ne derüljön fény szlovák titkosszolgálati kapcsolataikra.

Rendőri vezetők állítása szerint már akkor felmerült, hogy az ügy mögött Portik Tamás állhat, de mivel akkoriban Portik hollétéről nem tudtak semmit, és Roháčék is eltűntek, a nyomozás zsákutcába került. A Népszabadság szerint az ügybe akkoriban beavatott rendőrök, rendőri vezetők és ügyészek nem lepődtek meg Portik – mint felbújtó – meggyanúsításán. Kérdéses ugyanakkor, hogy ha már 1998-ban voltak bizonyítékok Roháčék ellen, akkor miért nyomoztak 15 évig az ügyben, a bizonyítékok miért nem voltak elegendőek, hogy 2009-ben, mikor Magyarországra hozták Roháčot – a Seres Zoltán elleni 1997-es robbantási kísérlettel összefüggésben gyanúsították –, akkor az Aranykéz utcai robbantás kapcsán is meggyanúsítsák?

Roháčot a Seres-ügyben fel is mentették az emberölés kísérletének vádja alól, haza is mehetett: a robbanóanyag törvénytelen birtoklásáért pedig napra pontosan akkora ítéletet szabott ki rá, amennyit előzetesben már letöltött. Annak ellenére mehetett haza, hogy már akkor összehozták a nevét a Fenyő-gyilkossággal, az Aranykéz utcai merénylettel, és az úgynevezett politikai robbantásokkal kapcsolatban, de ezekkel senki nem gyanúsította meg. Hogy miért, az a lapnak nyilatkozó nyomozó szerint nem tartozik a nyilvánosságra. Később újra kikérte őt Magyarország, el is fogták, nem rejtőzött el.

A Népszabadság emlékeztet: Roháč 2000-ben egy szlovák oknyomozó riporternek írásban nyilatkozott arról, hogy a nagy titkosszolgálatok játszmái állnak többek között a magyarországi robbantások hátterében is. Titkait azonban csak halála után hozzák nyilvánosságra, addig biztonságos helyre rejtették.