Rendőri vezetők állítása szerint már akkor felmerült, hogy az ügy mögött Portik Tamás állhat, de mivel akkoriban Portik hollétéről nem tudtak semmit, és Roháčék is eltűntek, a nyomozás zsákutcába került. A Népszabadság szerint az ügybe akkoriban beavatott rendőrök, rendőri vezetők és ügyészek nem lepődtek meg Portik – mint felbújtó – meggyanúsításán. Kérdéses ugyanakkor, hogy ha már 1998-ban voltak bizonyítékok Roháčék ellen, akkor miért nyomoztak 15 évig az ügyben, a bizonyítékok miért nem voltak elegendőek, hogy 2009-ben, mikor Magyarországra hozták Roháčot – a Seres Zoltán elleni 1997-es robbantási kísérlettel összefüggésben gyanúsították –, akkor az Aranykéz utcai robbantás kapcsán is meggyanúsítsák?
Roháčot a Seres-ügyben fel is mentették az emberölés kísérletének vádja alól, haza is mehetett: a robbanóanyag törvénytelen birtoklásáért pedig napra pontosan akkora ítéletet szabott ki rá, amennyit előzetesben már letöltött. Annak ellenére mehetett haza, hogy már akkor összehozták a nevét a Fenyő-gyilkossággal, az Aranykéz utcai merénylettel, és az úgynevezett politikai robbantásokkal kapcsolatban, de ezekkel senki nem gyanúsította meg. Hogy miért, az a lapnak nyilatkozó nyomozó szerint nem tartozik a nyilvánosságra. Később újra kikérte őt Magyarország, el is fogták, nem rejtőzött el.
A Népszabadság emlékeztet: Roháč 2000-ben egy szlovák oknyomozó riporternek írásban nyilatkozott arról, hogy a nagy titkosszolgálatok játszmái állnak többek között a magyarországi robbantások hátterében is. Titkait azonban csak halála után hozzák nyilvánosságra, addig biztonságos helyre rejtették.