Az Alaptörvény tervezett változtatása szerint a legfőbb ügyésznek nem kell ügyésznek lennie
A jelenlegi helyzet viszont egyszerűen kimaxolása a képmutatásnak. Egy politikai eljárástól várunk egy nem politikai megoldást.
A Jobbik szerint bár van sok pozitívum a tervezett módosítások között, de vannak súlyos, az ellenzéki párt felfogásával ellentétes részei is a tervezetnek, így a tartózkodás mellett döntött a frakció.
A Jobbik frakciójának képviselői tartózkodni fognak az alaptörvény negyedik módosításának hétfői zárószavazásán – jelentette be az Országgyűlés plenáris ülése előtti sajtótájékoztatóján Balczó Zoltán a Jobbik és a parlament alelnöke. Ismertette: a Jobbik szerint bár van sok pozitívum a tervezett módosítások között, de vannak súlyos, az ellenzéki párt felfogásával ellentétes részei is a tervezetnek, így a tartózkodás mellett döntött a frakció.
A Jobbik által nem támogatható módosítások között Balczó Zoltán az Alkotmánybíróság (Ab) szerepének és lehetőségeinek „további megnyírbálását” emelte ki. Hangsúlyozta: a Jobbik például azt szeretné, ha a köztársasági elnök az alaptörvény esetében továbbra is fordulhasson az Alkotmánybírósághoz. Balczó Zoltán felhívta rá a figyelmet: lehet, hogy a hétfői az utolsó lehetőség, hogy Áder János az alaptörvény kapcsán kikérje az Ab véleményét.
A Jobbik alelnöke ugyanakkor kifejezetten pozitív módosításnak nevezte az alaptörvénybe foglalt „családdefiníciót”, valamint a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjai felelősségének beemelését az alaptörvénybe. Balczó Zoltán elmondta azt is: összességében a Jobbik szerint a kormány olyan dolgokat szabályoz az alaptörvényben, amelyek „nem oda valók”, hanem törvényi szinten kellene szabályozni őket és mindezt azért teszi a kormánytöbbség, hogy ezen szabályozások alkotmányos vizsgálatát elkerülje. Példaként említette a hallgatói szerződések szerepeltetését az alaptörvényben.