Az alkotmányügyi bizottság hétfőn benyújtott módosító javaslata nem zárná ki a lehetőségét, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) az alaptörvény rendelkezéseinek vizsgálatakor korábbi határozatával megegyező döntésre jusson.
A bizottság az alaptörvény negyedik módosításához beterjesztett indítványa megtartaná azt a szabályt, hogy az alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik, viszont kivenné a javaslatból azt a rendelkezést, hogy a határozatok indoklása az alaptörvény értelmezése során nem vehető figyelembe. Ehelyett a bizottság azt rögzítené, hogy a hatályvesztés nem érinti a határozatok által kifejtett joghatásokat.
Az indoklás szerint, így a módosítás továbbra sem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az Alkotmánybíróság az alaptörvény egyes rendelkezéseinek értelmezésekor egy korábbi határozatával megegyező következtetésre jusson, ahogyan azt a lehetőséget is biztosítja, hogy a korábbi döntésekkel ellentétes megállapításokat tegyen. Az indoklás szerint így ez a rendelkezés „nem korlátozza, hanem éppen ellenkezőleg, kiszélesíti az Alkotmánybíróság szabadságát az alaptörvény értelmezése tekintetében”.
Az alkotmányügyi bizottság módosítója az indoklás szerint emellett egyértelművé teszi, hogy az Országgyűlés elnöke is öt napon belül köteles aláírni az alaptörvényt és módosítását. A módosító javaslat büntetőeljárásra vonatkozó szabályokat is érinti, és kimondja, hogy a legfőbb ügyész nem lenne jogosult arra, hogy az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróság előtti vádemelésre adjon utasítást törvényben meghatározott ügyekben. Az alaptörvény negyedik módosításáról szóló törvényjavaslatot múlt héten kezdte tárgyalni az Országgyűlés. A kormánypárti javaslat döntően az alaptörvény Ab által megsemmisített átmeneti rendelkezéseit igyekszik alkotmányba foglalni.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Emelkednek a nevelőszülői díjak, új kiberbiztonsági törvény lép életbe és újabb népszámlálás jön.
A kormányfő a parlament délelőtti ülésének örült így közösségi oldalán.
Megszavazta szerdán az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, amelyet az elmúlt napokban folyamatosan támadtak baloldalról, közben szakértők szerint is csak egy joghézagot iktatott ki.
A budapesti segélyhiteltörvény újabb bizonyítéka annak, hogy a nemzet fővárosának zavartalan működése felette kell, hogy álljon a politikai csatározásoknak – tette hozzá a tárcavezető.
A Tusk-kormány a „másodosztályú bírák” rendszerével igázta volna le az igazságszolgáltatást.
Az osztályellenség kollektív likvidálásának Vendée a prototípusa. Szilvay Gergely írása.
Fogyatkozó harci kedv, vagy más állhat a háttérben?
A miniszterelnök szerint tarthatatlanok az Európai Unió mezőgazdaság-ellenes tervei.
