Továbbra is élne az Ab korábbi határozatainak joghatása

A bizottság az alaptörvény negyedik módosításához beterjesztett indítványa megtartaná azt a szabályt, hogy az alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik, viszont kivenné a javaslatból azt a rendelkezést, hogy a határozatok indoklása az alaptörvény értelmezése során nem vehető figyelembe. Ehelyett a bizottság azt rögzítené, hogy a hatályvesztés nem érinti a határozatok által kifejtett joghatásokat.

Az indoklás szerint, így a módosítás továbbra sem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az Alkotmánybíróság az alaptörvény egyes rendelkezéseinek értelmezésekor egy korábbi határozatával megegyező következtetésre jusson, ahogyan azt a lehetőséget is biztosítja, hogy a korábbi döntésekkel ellentétes megállapításokat tegyen. Az indoklás szerint így ez a rendelkezés „nem korlátozza, hanem éppen ellenkezőleg, kiszélesíti az Alkotmánybíróság szabadságát az alaptörvény értelmezése tekintetében”.

Az alkotmányügyi bizottság módosítója az indoklás szerint emellett egyértelművé teszi, hogy az Országgyűlés elnöke is öt napon belül köteles aláírni az alaptörvényt és módosítását. A módosító javaslat büntetőeljárásra vonatkozó szabályokat is érinti, és kimondja, hogy a legfőbb ügyész nem lenne jogosult arra, hogy az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróság előtti vádemelésre adjon utasítást törvényben meghatározott ügyekben. Az alaptörvény negyedik módosításáról szóló törvényjavaslatot múlt héten kezdte tárgyalni az Országgyűlés. A kormánypárti javaslat döntően az alaptörvény Ab által megsemmisített átmeneti rendelkezéseit igyekszik alkotmányba foglalni.