A Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás ügyében Orbán Viktor azt mondta, valóban vannak olyan elemei a magyar költségvetésnek – például az új autópályadíj-rendszer és a pénztárgépek összekötése az adóhivatallal –, amelyekről az EU azt gondolja, hogy nem fognak teljesülni. „Mi azt állítjuk, hogy természetesen működnek ezek. (...) Bízunk magunkban, eddig is amit vállaltunk, mindig elvégeztük.” A kormányfő igennel válaszolt arra a kérdésre, miszerint jó esélyt lát-e arra, hogy a nyáron megszűnjön a túlzottdeficit-eljárás.
A 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusról szólva megismételte: Magyarország helyt állt, mivel az elmúlt két évben olyan változásokat hajtott végre, amelyek megalapozták az országgal szembeni bizalmat, és így sikerült az érdekérvényesítés Brüsszelben, márpedig „csak az tud eredményt elérni, aki kiáll magáért”.
A növekvő agrártámogatásokkal kapcsolatban elmondta: mióta Magyarország belépett az Európai Unióba, a magyar gazdák folyamatosan kevesebb támogatást kaptak, mint a régebbi tagállamokban élők, most azonban sikerült elérni, hogy 2014 és 2020 között Magyarország is megkapja azt, amit a nyugat-európaiak, vagyis nincs többé versenyhátrány.
Orbán Viktor azt is elmondta, hogy Balog Zoltán, az erőforrástárca vezetője kereste meg őt azzal, hogy változásokat szeretne a minisztériumában, de nem annyira személyekről van szó, hanem inkább munkaszervezésről.
Azzal kapcsolatban, hogy Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkárként folytatja munkáját, míg a felsőoktatásért Klinghammer István felel majd államtitkárként, Orbán Viktor kifejtette: jelenleg is zajlik a közoktatás, valamint a szakképzés átszervezése, és folynak a tárgyalások a felsőoktatás átalakításáról is, egy ember pedig ennyi munkát nem tud ellátni, ezért indokolt volt Balog Zoltán javaslata, hogy külön államtitkár foglalkozzon a felsőoktatással.