„Naponta háromszor alá lehet írni a röghöz kötést”

2013. február 21. 14:41

Röghöz kötés vagy hallgatói szerződés? A Riszpekt Ház a Fidesz által alkotmányos szintre emelni kívánt konstrukcióról kérdezett egyetemistákat, előadókat, politikusokat és a jobbklikkes Békés Mártont is.

2013. február 21. 14:41

Zilahy Orsolya szerint a tüntetéseiknek nem az a célja, hogy elmehessenek itthonról, és ha lenne egyébként mindenki számára munkalehetőség, akkor nyilván nem is mennének el annyian. Az egyetemista lány úgy véli, sokan azért vállalnak külföldön munkát, mert Magyarországon nincs olyan lehetőség, amivel élni tudnának. 

Rétvári Bence viszont úgy gondolja, a tízmillió magyar adófizető elvárja, hogy akinek tanulmányaiba befektetett, az utána járuljon is hozzá itthon munkájával a gazdasági növekedéshez. A KIM államtitkára szerint ez nem fogja korlátozni a szabad munkaerő-áramlást, és úgy véli, ezt az EU jobboldali politikusai is hasonlóan fogják gondolni.

A Corvinus-on oktató Berlinger Edina viszont úgy látja, a szerződés ellentétes az Unió jogszabályaival, és előbb-utóbb úgyis el fogják törölni. Berlinger szerint „ha a tőke szabadon áramolhat, azzal az egész közösség gazdagabb lesz később”. Úgy véli, a tőke is oda fog menni, ahol képzett munkaerő van, épp ezért nem érdemes a hallgatói szerződést bevezetni. Az oktató elmondta: „naponta háromszor is alá lehet írni a röghöz kötést”, azt úgyis el fogják törölni.

A KDNP-s államtitkár, Rétvári viszont úgy látja, nem érdemes azzal számolni, hogy a konstrukció meg fog változni, és szerinte az EU is olyan jogharmonizáció irányába mutat, amely lehetővé fogja tenni a hallgatói szerződés meggyökeresedését.

Békés Márton is úgy látja, hogy nem feltétlenül kell változással számolni: „ha az EU-s tendencia és a munkaerőpiaci flexibilitás nem változik, akkor ez a probléma 15 év múlva is aktuális lesz”. A Jobbklikk bloggere szerint sok eddig alanyi jogon járó juttatás nem tartható fenn a jövőben, a hallgatói szerződés pedig egy jó konstrukció lehet a problémák megoldására.

A Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központjának társigazgatója, Temesi József viszont úgy véli, „a világon ez egy természetes folyamat, hogy a végzett diákok egy része máshol keres munkát”. Szerinte „azért vagyunk megrettenve”, mert nálunk ez a mobilitás eddig a nullához közelített, most viszont egy emelkedő tendenciát láthatunk, ami később majd úgyis be fog állni egy normál szintre.

Összesen 49 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
hihhaa
2013. február 21. 17:09
"Az egyetemista lány úgy véli, sokan azért vállalnak külföldön munkát, mert Magyarországon nincs olyan lehetőség, amivel élni tudnának." Konkrétabban? Mi számít elfogadható lehetőségnek? Csak a pénz számít? Mit lenne hajlandó tenni a leendő diplomás a "megfelelő lehetőségért"? "Rétvári Bence viszont úgy gondolja, a tízmillió magyar adófizető elvárja, hogy akinek tanulmányaiba befektetett, az utána járuljon is hozzá itthon munkájával a gazdasági növekedéshez." Ez is jól hangzik, még igaz is lehet. Viszont az sem ártana, hogy a befektetett pénzt minél hatékonyabban használják föl. Mindenképpen szükség lenne számokkal, tényekkel alátámasztott tanulmányokra, hogy egy érettségiző fiatal felelősen dönthessen, és tervezhessen kicsit hosszabb távra. Továbbra is úgy érzem, hogy mindkét oldalról hangzatos-zengzetes szólamok repkednek kompromisszumkészség nélkül. Pedig a cél azonos. :(
kjkj945
2013. február 21. 16:01
"""" 3. A Hallgatói Hálózat az adófizetőkkel is vitába száll. A hallgatói szerződésről következetesen röghöz kötésként beszélő aktivisták – és a „röghöz kötést” mániákusan a köztudatba építő hírportálok – képtelenek elfogadni, hogy a hallgatói szerződés mögött józan megfontolás áll. Aki ugyanis az utólagos fizetési teljesítési kötelezettség határidejéig is külföldön ragad, nyilván nem azért teszi, mert rosszul élne. A sokszor a magyarhoz képest akár tízszeres jövedelmet realizáló fiataloktól így teljesen jogos adófizetői elvárásként fogalmazódik meg, hogy járuljanak hozzá képzésük költségeinek utólagos visszatérítéséhez. Az adófizetők ugyanis szintén nem a fiatalok két szép szeméért adnak hozzá saját jövedelmükből a felsőoktatás finanszírozásához, hanem azért teszik ezt, hogy a fiatalok megbecsült tudáshoz, a magyarországi elhelyezkedésüket biztosító képzéshez jussanak. Az pedig, akinek „nem jön be a külföldi élet”, még mindig hazatérhet a képzési költségek visszafizetési határidejének megkezdése előtt az itthoni munkavállalás reményében. Ha a Hallgatói Hálózat picit is komolyan venné magát, nem a képzési szerződés tényével, hanem legfeljebb a kondícióival szállna vitába. """"
bookmark
2013. február 21. 15:57
A film nem volt rossz. Végre az acsarkodás helyett valamiféle magyarázat. Azért is érdekes mert így látjuk, hogy mivel vannak a tüntető diákok félrevezetve. Az a röghöz-kötés, ha nincs választási lehetőség. Itt van. Lehet aláírni és tanulni vagy nem aláírni és nem tanulni. Aki aláír az egy magán szerződés, amit nem hiszem, hogy az EU tömegesen fog eltörölni. Aki pedig aláírta az magara nézve kötelezőnek kell, hogy tekintse. Gyerekek, már nem vagytok gyerekek. Aztán, az is jó volt, hogy 15 percen keresztül kritizálták a megszálalok a rendszert és utána mindnek volt arra ötlete, hogy mit írna alá. Az viszont több figyelmet érdemelne az, hogy egy diplomás miért akar alkalmazott lenni és nem vállalkozni? Miért várja az államtól, hogy a fáról akasszon le egy jól fizető állást és adja oda a frissen diplomázónak, aki rögtön sokat akar keresni? A mai kérdésem az az, hogy: Vajon a diploma valóban elég tudást biztosít-e arra, hogy valaki első naptól el tudja tartani és ha nem mit kéne változtatni a tanterven? Miért nincs középiskolai vállakózói képzés? Miért nem már vállakózóként tapasztalattal hagyják el a középiskolások az iskolát? Ki tiltja, hogy az elmélet helyett inkább a gyakorlatot oktassák? Aki vállalkozó az nem járhat egyetemre? Meddig kell egy fiatal embert pelenkázni?
ördöngös pepecselés
2013. február 21. 15:52
ritka ocsmány manipuláció mint általában az index
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!