Így égett porrá a csallóközi magyar műemlék (VIDEÓ)
Hatalmas lángokkal égett a nagymegyeri hengermalom.
Röghöz kötés vagy hallgatói szerződés? A Riszpekt Ház a Fidesz által alkotmányos szintre emelni kívánt konstrukcióról kérdezett egyetemistákat, előadókat, politikusokat és a jobbklikkes Békés Mártont is.
Zilahy Orsolya szerint a tüntetéseiknek nem az a célja, hogy elmehessenek itthonról, és ha lenne egyébként mindenki számára munkalehetőség, akkor nyilván nem is mennének el annyian. Az egyetemista lány úgy véli, sokan azért vállalnak külföldön munkát, mert Magyarországon nincs olyan lehetőség, amivel élni tudnának.
Rétvári Bence viszont úgy gondolja, a tízmillió magyar adófizető elvárja, hogy akinek tanulmányaiba befektetett, az utána járuljon is hozzá itthon munkájával a gazdasági növekedéshez. A KIM államtitkára szerint ez nem fogja korlátozni a szabad munkaerő-áramlást, és úgy véli, ezt az EU jobboldali politikusai is hasonlóan fogják gondolni.
A Corvinus-on oktató Berlinger Edina viszont úgy látja, a szerződés ellentétes az Unió jogszabályaival, és előbb-utóbb úgyis el fogják törölni. Berlinger szerint „ha a tőke szabadon áramolhat, azzal az egész közösség gazdagabb lesz később”. Úgy véli, a tőke is oda fog menni, ahol képzett munkaerő van, épp ezért nem érdemes a hallgatói szerződést bevezetni. Az oktató elmondta: „naponta háromszor is alá lehet írni a röghöz kötést”, azt úgyis el fogják törölni.
A KDNP-s államtitkár, Rétvári viszont úgy látja, nem érdemes azzal számolni, hogy a konstrukció meg fog változni, és szerinte az EU is olyan jogharmonizáció irányába mutat, amely lehetővé fogja tenni a hallgatói szerződés meggyökeresedését.
Békés Márton is úgy látja, hogy nem feltétlenül kell változással számolni: „ha az EU-s tendencia és a munkaerőpiaci flexibilitás nem változik, akkor ez a probléma 15 év múlva is aktuális lesz”. A Jobbklikk bloggere szerint sok eddig alanyi jogon járó juttatás nem tartható fenn a jövőben, a hallgatói szerződés pedig egy jó konstrukció lehet a problémák megoldására.
A Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központjának társigazgatója, Temesi József viszont úgy véli, „a világon ez egy természetes folyamat, hogy a végzett diákok egy része máshol keres munkát”. Szerinte „azért vagyunk megrettenve”, mert nálunk ez a mobilitás eddig a nullához közelített, most viszont egy emelkedő tendenciát láthatunk, ami később majd úgyis be fog állni egy normál szintre.